Készül a természet kihalási listája

Elkészítette a veszélyeztetett ökoszisztémák kritériumrendszerét a Természetvédelmi Világszövetség.

tt
2013. 05. 10. 9:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A PLoS ONE tudományos folyóiratban szerdán ismertetett alapelvek azonosak a természetvédelmi szervezet által a kihalással fenyegetett fajokról összeállított vörös listáéval, amelyet a világszövetség még 1948-ban hozott létre.

A fajok és az ökoszisztémák vörös listája együtt egy jóval átfogóbb képet ad a környezet állapotáról és a biodiverzitásról, mint külön-külön – közölte David Keith, az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetem professzora, a tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.

Az ökoszisztémák vörös listája a biodiverzitás, a fajok élőhelyeinek magas szintjére összpontosít, csakúgy mint azok kölcsönhatásaira és az egymástól való függőségekre, köztük az élelmiszerhálóra. Ezeket a szempontokat nehéz megítélni az egyes fajok helyzetének vörös listás értékelése alapján – magyarázta Keith.

Az általa vezetett nemzetközi kutatócsoport 20 esettanulmány alapján alakította ki az új vörös lista feltételrendszerét, amely „leltárba veszi” a Föld különböző ökoszisztémáinak egészségi állapotát. A veszélyeztetettség szintjét illetően a listán a következő kategóriák szerepelnek: súlyosan veszélyeztetett, veszélyeztetett, sebezhető és nem fenyegetett.

A vizsgált 20 ökoszisztéma közül a kutatók a legsúlyosabban veszélyeztetettnek találták a Szibériában lévő Aral-tavat, amelynek vízkészletét leapasztotta egy hatalmas öntözési program, a térséget sújtó szárazságok és környezetszennyezés, a tó ökoszisztémája teljesen összeomlott.

A csoport idén fogja hivatalosan az IUCN vezetése elé terjeszteni az új vörös listát. Az ökoszisztémák helyzetének globális leltára teljesen 2025-re készülhet el.

Hat év alatt hozzávetőleg másfél milliárd facsemetét ültetnek el a Fülöp-szigeteken, hogy ellensúlyozzák az erdőirtást – írta meg korábban az MNO. Eközben a kutatóknak sikerült százalékos arányban meghatározniuk, hogy az emberi tevékenység milyen arányban felel a globális vegetációban bekövetkezett változásokért.

Kiderült az is, hogy ki lesz a klímaváltozás első nagy vesztese Ausztráliában. Az átlaghőmérséklet mindössze egyetlen Celsius-fokos emelkedése esetén a hosszú farkú, ritka erszényes pele egy évtizeden belül kipusztulhat – figyelmeztetnek a kutatók. Soha nem látott mértékben csökken az élővilág sokfélesége, ezért nagyobb odafigyelésre szólított fel a Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld napja kapcsán április végén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.