Megszólalt Angelina Jolie orvosa

Angelina Jolie anyjának mellrákja volt, de petefészekrákban hunyt el, anyai nagyanyjának ugyancsak petefészekrákja volt.

A 37 esztendős Jolie kedden hozta nyilvánosságra, hogy benne is megtalálható az a BRCA1 gén, amelynek következtében nála is nagyon magas a kockázata a mellrák és petefészekrák kialakulásának. Ezt megelőzendő az elmúlt hónapokban kettős melleltávolításon, majd helyreállító műtéten esett át – mondta el az AP hírügynökségnek nyilatkozó Kristi Funk, a színésznő orvosa.

Funk, aki egy Beverly Hills-i klinikán – a Pink Lotus Breast Centerben – kezelte Jolie-t, a kórház honlapján tette közzé az eljárás részleteit. A beszámolóban nem említette, hogy Jolie mikor szembesült azzal, hogy a hibás gént hordozza. A családi kórtörténet miatt azonban bármilyen egészségbiztosító feltételei szerint jogosult volt a genetikai vizsgálatra – jegyezte meg a doktornő.

Az továbbra sem derült ki, hogy a dupla masztektómia után a petefészek-eltávolításra is sor kerül-e a színésznőnél. Bár Jolie a The New York Timesban megjelent írásában úgy fogalmazott: „a mellekkel kezdte”, mivel a mellrák jelentette a komolyabb, 87 százalékos kockázatot.

Egy külső szakértő, Charis Eng, a Cleveland Klinika genetikus specialistája szerint az ilyen hibás génnel rendelkező nők számára gyakran javasolják a petefészek-eltávolítást, általában 40 év körül, miután már szültek. Eng hangsúlyozta: a mellek és a petefészek eltávolítása minimalizálja a betegség kialakulásának kockázatát.

Funk a művésznőn végrehajtott műtétek leírása mellett hangsúlyozta, hogy Jolie élettársa, gyermekeinek apja, Brad Pitt minden alkalommal jelen volt, amikorra a színésznő magához tért az altatásból, és „kéznél volt” minden műtétnél is.

Az orvos azt is megemlítette, hogy négy nappal a dupla masztektómia után már ereje teljében, munkában találta Jolie-t, aki otthonában két falat borított be egy új rendezői munkája storyboardjának vázlataival.

A legújabb kutatások szerint jelentősen növeli a mell- és a petefészekrák kialakulásának kockázatát az úgynevezett TERT gén elváltozása.

Tudósoknak kísérletekkel sikerül bebizonyítaniuk, hogy a rendszeres, alacsony dózisú Aspirin szedése akadályozhatja két mellráktípus fejlődését.

Az MNO arról is beszámolt, hogy a férfihormonok ugyancsak lényeges szerepet játszanak az emlődaganat létrejöttében, így a gyógyszerészeti fegyvertár ilyen irányú bővítésével növelhető a sikeres terápiák aránya.

A mell-, a prosztata- és a petefészekrák kockázatát növelő számos új génvariációt fedeztek fel egy, a maga nemében minden korábbinál nagyobb szabású új tanulmány kutatói, ami új utakat nyithat a rizikócsoportba tartozó páciensek szűréséhez és jobb gyógyszerek kifejlesztéséhez – számolt be az MNO.

Korábban arról is hírt adtunk, hogy átlagosan évi két százalékkal növekszik az áttétes mellrákbetegek aránya. Az áttétes rák a legveszélyesebb, a betegeknek kevesebb mint egyharmada él a diagnózis felállítása után öt évvel.

Egy friss kutatás szerint a fizikailag aktív idősebb nőknél alacsonyabb az ösztrogén, illetve bomlástermékeinek szintje, ami talán magyarázatot ad arra, miért képes a testmozgás csökkenteni a mellrák kockázatát.