Őslénykutatók szerint hasizma lehetett egy őshalnak, amelynek kövületét Ausztráliában találták meg. A felfedezés azért meglepő, mert az eddigi ismeretek szerint kizárólag szárazföldi állatok rendelkezhettek hasizommal.
A paleontológusok szerint a devon földtörténeti korszakból származó gogonasus nevű ősi halnak lehettek hasizmai. „Idáig azt gondoltuk, a hasizom a szárazföldre merészkedő állatok találmánya volt, ám a felfedezés azt mutatja, hogy jóval korábban megjelent az evolúció történetében” – mondta el Kate Trinajstic, a kutatás vezetője.
A Nyugat-Ausztrália Kimberley régiójában talált hal lenyomatát kitűnő konzerváló képességű mészkőgöröngyök őrizték meg. „A hasüregben talált izmok felfedezése váratlanul ért bennünket, hiszen a ma élő halak alapvetően a farokuszony jobbra-balra mozgatásával haladnak előre, ezért minden izmuk a test két oldalán ered” – közölte Gavin Young, az ausztrál nemzeti egyetem földtudományi kutatóintézetének tudósa.
A Science tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a gogonasus izmai a ma élő halakéval ellentétben harántirányúak voltak. Feltételezik, hogy a teste elülső felét borító merev páncél miatt úszás közben a farkcsapásokkal együtt mozdult a test is. Az emberi hasizmoknak sokféle feladatuk van, védik a belső szerveket, segítenek a csontozatnak a testtartásban és a mozgásban.
