Régóta köztudomású, hogy a nagy földrengések több ezer kilométer távolságban is előidézhetnek kisebb lökéseket. Működő vulkánok vidékén, például a Yellowstone Nemzeti Parkban gyakran érezni rázkódást a távolban lezajlott, nagy erejű rengések után.
Kevesebb ismeret áll rendelkezésre arról, hogyan érintik a távoli földmozgások az emberi tevékenység miatt meggyengült törésvonalakat, például a texasi olajmező mélyre fúrt szennyvíztározóját. A Föld túlsó oldalán lezajló óriás földrengések kisebb vagy közepes mozgásokat idéznek elő az amerikai szárazföld olajkútjai közelében – olvasható a Columbia Egyetem kutatóinak tanulmányában, amely pénteken jelent meg a Science tudományos lapban.
Mióta az ország energiaszükségletének kielégítése érdekében fokozták az olajkitermelést, a kutatók figyelni kezdték az utóbbi időben az iparvidékek közelében lezajlott földrengéseket. A tanulmány kimutatta, hogy a nagy nyomású iszappumpálás, amellyel a kőolajat kitermelik, gyengíti a törésvonalakat, sőt érzékelhető rengéseket is képes előidézni.
A hidraulikus repesztéses gázkitermelés vitatott gyakorlata, amely során víz, homok és vegyi anyagok nagy nyomású keverékét használják fel, hogy felszínre hozzák a földgázt és a kőolajat, szintén rengéseket hozhat létre, ám ezek jellegzetesen 2-es erősségnél kisebb mikromozgások.
A földrengésekről szóló archív feljegyzések végigolvasása közben a Nicholas van der Elst vezette kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy a föld alatti szennyvíztárolók környéki törésvonalak teli voltak nyomással, amikor a messzi, nagy földrengések hullámai átszelték a bolygót.
A Richter-skála szerinti 9-es erősségű, 2011-es, Japánt ért földrengés mozgásokat idézett elő a nyugat-texasi Snyder városában, ahol az olajszivattyúzás korábban már okozott kisebb rengést. A 8,8-as erősségű chilei földrengés 2010-ben Oklahomában, a működő olajszivattyúk hazájában okozott 4,1-es erősségű mozgásokat.
Ezeken a helyeken a szeizmikus tevékenység hónapok elteltével újabb mérsékelt mozgásokhoz vezetett, ami a kutatók szerint a törésvonalban fellépett nyomás jele lehet. A rezgések túl kicsik voltak ahhoz, hogy levezessék a törésvonalban keletkezett nyomást, amihez a többi közeli törésvonal nyomása is hozzáadódhat, ezzel a jövőbeli jelentősebb földmozgások kockázata is nőhet.
A kutatók csak ott találtak az olajszivattyúk közelében érezhető utórengéseket, ahol már évtizedek óta folyt a kitermelés.
„Amennyiben a megfigyelések beigazolódnak, az eredmények segíthetnek az gáz- és olajkitermelő társaságoknak eldönteni, hol biztonságos fúrni és hol kevésbe” – kommentálta a kutatást Julie Shemeta geofizikus, a coloradói MEQ Geo Tanácsadó Rt. elnöke.
„A szivattyúk előidézte földrengések ellenére az Egyesült Államok harmincezer olajkútja közül mindössze néhány okoz gondot” – tette hozzá William Ellsworth, az U. S. Geological Survey szakfolyóirat szeizmológusa, aki a lapban összefoglalót is közölt a témára vonatkozó kutatásokról.
