Az ösztrogén nevű női nemi hormon segít a stresszes helyzetek legyőzésében – bizonyították állatkísérletek során amerikai tudósok. A nők jobban tűrik a stresszt, mint a férfiak – hangzik a közkeletű feltételezés. Ennek a megfigyelésnek a molekuláris hátterét derítette fel a Buffalói Egyetem kutatóinak a Molecular Psychiatry című szaklapban szerdán megjelent tanulmánya. A kutatás eredményei azt bizonyították, hogy a nőstény patkányok lényegesen könnyebben győzik le a stresszhatásokat, mint a hímek.
A kísérletek során fiatal nőstényeket egy héten keresztül stresszkeltő helyzeteknek tették ki: újra és újra korlátozták szabadságukat, elzárták őket. A stresszes hét elmúltával megvizsgálták, befolyásolta-e a folyamatos, ismételt kellemetlenség a felismerő képességüket és a rövid távú emlékezetüket.
Torzítja a spermiumot, örökletessé teszi a neurológiai alapú betegségeket, növeli a szívbetegség és a prosztatarák kockázatát és árt a szépségnek a stressz.
A férfiak és a nők átlagos stressz-szintje közel áll egymáshoz, de a hosszú távú lelki és testi következmények nagyon is eltérőek. Az Egyesült Államokban közzétettek egy hét pontból listát, amely a stressz férfiak egészségére gyakorolt hatásait sorolja fel.
Egy hazai felmérés szerint a férfiaknak nagyobb a stressztűrő képességük, és kevesebbet is aggodalmaskodnak, mint a nők. Legjobban a 19–34 éves korosztály aggódik. Míg az ország nyugati részén élők kevésbé, addig a keletin jobban félnek. Íme Magyarország első stressztérképe.
Korábban már látott tárgyakat mutattak nekik, és azt tapasztalták, a nőstények ugyanúgy felismerik őket, mint a stresszes hetet megelőzően. Ezzel szemben a fiatal hímek rövid távú memóriáját rontotta az egy hét ismételt bezárás stressze: nehézségeik támadtak a már látott tárgyak felismerésében.
A kísérletekben olyan helyzeteket kívántak utánozni, melyekkel az ember is gyakran kénytelen szembesülni: kihívást jelentő, nagy nyomás érzetével, gyakran csalódással járó, ám veszélytelen szituációt modelleztek.
A tudósok feltételezték, hogy az agyban képződő ösztrogén női nemi hormon tette jobb stressztűrővé a rágcsálók nőstényeit, hiszen azok az egyedek is hasonlóan viselkedtek, amelyeknek eltávolították a petefészkét (ahol szintén képződik ösztrogén).
Ezek szerint a stressz ellen védő hatás az agyban lévő aromatáz enzim hatására kibocsátott ösztrogéntől ered. Ezt további kísérletek igazolták. Az ösztrogén hímek orgazmusakor is képződik, ám sokkal kisebb mértékben, mint a nőstényeknél.
Amikor mind a hímek, mind a nőstények agyban képződő ösztrogénjének mennyiségét mesterségesen korlátozták, a tudósok adatai szerint mindkét nem stresszhelyzetben tanúsított viselkedése megváltozott. „Amikor blokkoltuk a nőstények agyának ösztrogénjeleit, rajtuk is mutatkoztak a stressz káros hatásai. Az ellenkezőjét is igazoltuk: amint a hímeknél aktiváltuk az ösztrogént, nem léptek fel többé a stressz negatív következményei” – hangoztatta Zhen Yan, a kutatás vezetője.
„Ha megtalálnánk az ösztrogénhez hasonló összetevőket, amelyeket mellékhatások nélkül lehetne gyógyászati célra használni, igen hatásosan kezelhetnék velük a férfiak stresszel összefüggő problémáit” – mutatott rá Yan az állatkísérlet eredményeiben rejlő terápiás lehetőségre.
