Kit rejt a titokzatos ólomkoporsó?

Két méter hosszú, egyik végén hatvan, a másikon harminc centiméter széles, és nyolc ember kellett a kiemeléséhez. De vajon ki nyugszik benne?

Nyolc ember kellett, ahhoz, hogy kiemelje a két méter hosszú, egyik végén hatvan, a másikon harminc centiméter széles kőkoporsóból a benne rejtező, ólomból készültet. A brit régészek még sohasem szembesültek ilyen kettős koporsóval, és egyelőre nem tudják, hogy kit temethettek bele. Az ólomkoporsót a lehető legóvatosabban akarják felnyitni, hogy ne sérüljenek a benne lévő maradványok, a módról azonban még nem döntöttek, ezért a művelet várat magára. Az óvatoskodás annak ellenére történik, hogy az ólomkoporsó lyukas, és belekukkantva látni a halott lábát.

A koporsó annak a leicesteri autóparkolónak a felszíne alól került elő, amely III. Richárd maradványait is rejtette. Az úgynevezett rózsák háborújának végső vesztese 1485-ben halt meg a bosworthi csatában. Szerény temetést kapott a Bosworthhöz közeli, ferences rendi Grey Friars-templomban. Csontjait tavaly lelték meg és az idén sikerült minden kétséget kizárón azonosítani, miután a teszthez a hajdani uralkodó jelenkori leszármazottai adtak DNS-mintát.

A héten felnyitott kettős koporsó is a Grey Friars-templom alapmaradványai közül került elő. Bár a kutatók nem tudják, kit temethettek el benne, feltételezéseik azért vannak. Három „jelöltjük” közül kettő – az 1272-ben meghalt Peter Swynsfeld és az 1330-ban elhunyt Nottinghami William – egyaránt az angol ferences rend vezetője volt. A harmadik esélyes Peckletoni Sir William de Moton lovag, akinek halálát 1356 és 1362 közöttre teszik.

„Nagyon jóképű. Sajnálom, de ez egyáltalán nem egy zsarnok arca” – nyilatkozta a nagy-britanniai III. Richárd Társaság egyik tagja, miután bemutatták a XV. századi Plantagenet-királyról a szervezet által készíttetett, kedden Londonban bemutatott arcmást.

Korábban – mint arról az mno.hu beszámolt – a rózsák háborújához hasonló belharccá szerencsére nem fajult, de igen heves vita folyt III. Richárd maradványairól.

III. Richárd angol király a fogazata alapján ideges természetű volt, koponyasérülései pedig arra utalnak, hogy valóban viselhetett koronát utolsó csatájában – állítják brit kutatók.