Ugyan hatékonyabb klímavédelemmel a 2100-ra jósolt forgatókönyv még megelőzhető, a 2040-re várható már nem – írták a potsdami kutatók az Environmental Research Letters című szaklapban közölt tanulmányukban. „Jelenleg is olyan nagy mennyiségű üvegházhatású gáz van a légkörben, hogy a hőhullámok számának növekedése rövid távon elkerülhetetlen” – jegyezte meg Coumou. Szerinte arra kell terveket kidolgozni, hogy az érintett régiók hogyan készüljenek fel.
A hőhullámok, valamint az aszályok és a viharok tovább erősíthetik a klímaváltozást, függetlenül attól hogy mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe – egészítették ki a potsdami kutatást jénai tudósok a Nature című szaklapban megjelent tanulmányukban. Markus Reichstein, a jénai Max Planck Biogeokémiai Kutatóintézet igazgatója szerint extrém időjárási körülmények között az erdők nem képesek olyan hatékonyan elnyelni az üvegházhatású szén-dioxidot. Ezt a tényezőt eddig jelentősen alábecsülték. Jelenleg a növények évente 11 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxidot nyelnek el, mint amire szélsőséges időjárási jelenségek nélkül képesek lennének. Ez a mennyiség az emberi tevékenységből származó éves szén-dioxid-kibocsátás nagyjából egyharmadának felel meg.
A kutatók adatai szerint az elmúlt ötven évben a talaj és a növények az emberi tevékenységből származó szén-dioxid harminc százalékát nyelték el, ami lefékezte az éghajlatváltozást. Ez a hatás veszhet el a gyakoribb hőhullámok következtében. A tudósok elemezték egyebek között a növények fényfelhasználásáról szóló műholdas adatokat, és ezekből következtettek a szén-dioxid-felvétel mértékére.




