A kutatók szerint a jégtakaró gleccserei a hőmérsékleti változásokkal összhangban terjeszkednek és húzódnak vissza. A jégtakaró elegendő vizet tartalmaz ahhoz, hogy akár több mint ötven méterrel növelje a globális tengerszintet – mutattak rá, hozzátéve, hogy bár nem közvetlen fenyegetésről van szó, de mielőbb el kellene kezdeni az ezzel kapcsolatos további vizsgálatokat.
A kutatók már jó ideje aggódnak a grönlandi és nyugat-antarktikai jégolvadás jelentette fenyegetés miatt. Az elmúlt 20 évben Grönland 140 milliárd tonnányi jeget veszített évente, és egy friss tanulmány szerint a globális felmelegedés hatására a sziget jóval zöldebbé válhat a század végére. Nyugat-Antarktikát illetően pedig a szakemberek a közelmúltban állapították meg, hogy a selfjegeket alulról olvasztó melegedő óceánvíz a felelős az ottani jégveszteség jelentős hányadáért.
Hét éven belül világszerte a mostani kétszeresére, 2040-re pedig a négyszeresére nő a nyári extrém hőhullámok száma a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) kutatói szerint.
Egy neves hurrikánkutató új tanulmánya szerint a hurrikánok sokkal gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a jövőben a felmelegedés hatására.
Kanadai és amerikai professzorok számítása szerint az elszabaduló üvegházhatás reális lehetőség.
A világ legnagyobb jégtakarójaként számon tartott kelet-antarktiszi jégrengeteggel kapcsolatban a kutatók többsége elvetette az ehhez hasonló aggodalmakat. A térségben akár mínusz 30 Celsius-fokig is csökkenhet a hőmérséklet, amiből a szakemberek arra következtettek, hogy a jégrengeteg érzéketlen az apró, ciklikus változásokkal szemben. A mostani elemzés azonban megkérdőjelezte ezt a feltevést.
A Durhami Egyetem kutatói 1963 és 2012 között készült és mostanra nyilvánosságra hozott műholdfelvételeket vizsgáltak meg, hogy tanulmányozzák az 5400 kilométer hosszú partvonalat tarkító 175 gleccser változásait. Az eredmények erős „apály-dagály” mintát mutattak. Az 1970-es és 1980-as években, amikor a hőmérséklet növekedett, a gleccserek 63 százaléka visszahúzódott. Az 1990-es évek folyamán azonban, amikor a hőmérséklet csökkent, a jégtömegek 72 százaléka terjeszkedett.
A kutatást vezető Chris Stokes szerint ez az első tanulmány, amely megmutatja, hogy a kelet-antarktiszi jégtakaró érzékeny a klímában bekövetkező változásokra – adta hírül a BBC News.
