A kutatócsoport megállapította, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő egereknél a szem e sejtrétegei elvesztették normális vastagságukat. Mivel a retina közvetlen kiterjesztése az agynak, a tudósok azt szűrték le, hogy a retinális neuronok vesztesége összefüggésben állhat az agysejtek csökkenésével, ami az Alzheimer-kór velejárója.
Az amerikai Idegtudományi Társaság konferenciáján is szóba került a felfedezés. A csoport bízik benne, hogy ez a munka egy nap majd elvezet ahhoz, hogy az optikusok képesek lesznek felismerni az Alzheimer-kórt a rendszeres szemészeti ellenőrzések alatt – amennyiben meglesznek hozzá a megfelelő eszközeik. A kutatók jelentésében az áll, hogy a retinális sejtek elváltozásai segíthetnek felismerni a glaukómát is, amely vakságot okoz, és most úgy tűnik, hogy mint neurodegeneratív betegség ténylegesen hasonlít az Alzheimer-kórhoz.
Dr. Scott Turner, a Georgetowni Egyetem Egészségügyi Központjában működő, memóriazavarokat kutató program vezetője szerint „a retina közvetlenül kapcsolódik az agyhoz, így logikus, hogy a folyamatokat, amelyek az Alzheimer-kóros agyban végbemennek, ugyanúgy láthatjuk a szemben is”.
A vezető kutató és kollégái a retinavastagságot olyan szempontból nézték, ahogy korábban még sosem. Ebbe beletartozik a belső, nukleáris réteg és a retina idegdúc-sejtrétegeinek vizsgálata. A kutatásban rájöttek, hogy e rétegek vastagsága csak az Alzheimer-kóros egereknél csökkent. A nukleáris réteg harmada, a retina idegdúc-sejtrétegeinek pedig a fele hiányzott.
A doktor elmondta, hogy „ez új lehetőség, hogy megérthessük az emberben lévő betegség folyamatát, és elvezet olyan új utakhoz, amelyek segítségével az Alzheimer-kór felismeréséhez vagy kialakulásának megjósolásához elég lesz pusztán az emberek szemébe nézni”.
Az Alzheimer-kórhoz köthető tizenegy új gént fedeztek fel a tudósok a betegség genetikai hátterét vizsgáló eddigi legnagyobb kutatás során, megkétszerezve ezzel a kór kialakulásáért felelős potenciális „bűnösök” számát.
Csak Európában több mint hatmillióan szenvednek Alzheimer-kórban, egyes feltételezések szerint a szám 2040-re a tízmilliót is elérheti. Mi váltja ki a lopakodó betegséget? Gyógyítani nem lehet, de több módszerrel lehet ellene küzdeni.
Az agy egészségét, az idegsejtek képződését támogató fehérjét azonosítottak a Harvard Egyetem Orvosi Kara és a Dana–Farber Rákintézet tudósai állatkísérleteik során.
Hozzátette, hogy az Alzheimer-kórhoz kifejlesztett kezelés egyaránt hasznos lehet a glaukóma kezelésében is – bár azt is elmondta, még csak spekulációnak számít, hogy a retinális elvékonyodásból meg lehet jósolni a kialakuló Alzheimer-kórt.
Dr. Turner a BCC-nek úgy nyilatkozott: „Reméljük, hogy e feltevések az emberekre is igazak, és gyanítjuk, hogy a retinális elvékonyodás, akárcsak az agykéreg elvékonyodása, még jóval azelőtt megy végbe, hogy valaki elmezavarossá válik.” Azaz a betegség korai stádiumában felfedezhető.
A humántudományoknak szükségük van arra, hogy az ötletet diagnosztikai teszteknek vessék alá. Jelenleg az Alzheimer-kór kimutatására szolgáló eszközök nagyon drágák vagy nagyon károsak. Egy retinavastagságot mérő műszer – ahogyan kiderült egy optikai tomográfiai mérésből – ugyanolyan költséges, de noninvazív lenne. (A noninvazív eljárások olyan gyógyító eljárások, amelyek során nincs szükség sebek ejtésére, a kívánt hatás tűszúrások, műtéti feltárás és az ezekkel járó kellemetlenségek nélkül érhető el.)
Az Alzheimer-kór neurodegeneratív betegség, a legjellemzőbb típusa az elmezavarnak. A kialakulás oka továbbra is ismeretlen, és a kór jelenleg nem gyógyítható. Gyakran észrevétlen marad akár évekig is, amíg annyi sejt pusztul el, hogy a betegség már elterjed a testben. A betegség korai kezeléséről úgy vélik, különösen fontos, hogy megakadályozza a memóriavesztést.
Laura Phipps brit Alzheimer-kór-kutató úgy véli, hogy egyre több bizonyíték igazolja a kapcsolatot a retinális sejtveszteség és betegség között, és „jó látni azt, hogy a kutatás iránya ezt nyomon követi. Ez a korai szakaszban járó tanulmány, amelyet teljes egészében kihirdettek, csak egerekre vonatkozik, és további kutatásokra lesz szükség annak megállapítására, hogy a náluk talált retinaelváltozások az embereknél ugyanúgy az Alzheimer-kórt jelzik-e. [ ] Az Alzheimer-kór pontos meghatározása nem könnyű feladat, ezért létfontosságú, hogy továbbra is befektessenek a kutatásba, fejlesztve ezzel a diagnosztikai módszereket.”
