Az agy egészségét, az idegsejtek képződését támogató fehérjét azonosítottak a Harvard Egyetem Orvosi Kara és a Dana–Farber Rákintézet tudósai állatkísérleteik során.
Hozzátette, hogy az Alzheimer-kórhoz kifejlesztett kezelés egyaránt hasznos lehet a glaukóma kezelésében is – bár azt is elmondta, még csak spekulációnak számít, hogy a retinális elvékonyodásból meg lehet jósolni a kialakuló Alzheimer-kórt.
Dr. Turner a BCC-nek úgy nyilatkozott: „Reméljük, hogy e feltevések az emberekre is igazak, és gyanítjuk, hogy a retinális elvékonyodás, akárcsak az agykéreg elvékonyodása, még jóval azelőtt megy végbe, hogy valaki elmezavarossá válik.” Azaz a betegség korai stádiumában felfedezhető.
A humántudományoknak szükségük van arra, hogy az ötletet diagnosztikai teszteknek vessék alá. Jelenleg az Alzheimer-kór kimutatására szolgáló eszközök nagyon drágák vagy nagyon károsak. Egy retinavastagságot mérő műszer – ahogyan kiderült egy optikai tomográfiai mérésből – ugyanolyan költséges, de noninvazív lenne. (A noninvazív eljárások olyan gyógyító eljárások, amelyek során nincs szükség sebek ejtésére, a kívánt hatás tűszúrások, műtéti feltárás és az ezekkel járó kellemetlenségek nélkül érhető el.)
Az Alzheimer-kór neurodegeneratív betegség, a legjellemzőbb típusa az elmezavarnak. A kialakulás oka továbbra is ismeretlen, és a kór jelenleg nem gyógyítható. Gyakran észrevétlen marad akár évekig is, amíg annyi sejt pusztul el, hogy a betegség már elterjed a testben. A betegség korai kezeléséről úgy vélik, különösen fontos, hogy megakadályozza a memóriavesztést.
Laura Phipps brit Alzheimer-kór-kutató úgy véli, hogy egyre több bizonyíték igazolja a kapcsolatot a retinális sejtveszteség és betegség között, és „jó látni azt, hogy a kutatás iránya ezt nyomon követi. Ez a korai szakaszban járó tanulmány, amelyet teljes egészében kihirdettek, csak egerekre vonatkozik, és további kutatásokra lesz szükség annak megállapítására, hogy a náluk talált retinaelváltozások az embereknél ugyanúgy az Alzheimer-kórt jelzik-e. [ ] Az Alzheimer-kór pontos meghatározása nem könnyű feladat, ezért létfontosságú, hogy továbbra is befektessenek a kutatásba, fejlesztve ezzel a diagnosztikai módszereket.”
