2013 legkiemelkedőbb magyar tudományos sikerei

Mindig büszkék lehetünk tudósaink, kutatóink világraszóló eredményeire.

A búcsúzó 2013-as esztendő sem maradt híján a magyar tudományos sikereknek. A rákgyógyítást egy magyar fejlesztésű intelligens késsel, a mozgásképtelenek kommunikációját egy különleges eszközzel segítik kutatóink.

Rohamléptekkel fejlődnek ki a gyógyítás új eszközei és technikái, egyre mélyebbre hatolnak a humán kutatások eredményei. Mindezért elismerések is jártak a magyar tudósoknak. Íme az MNO válogatása 2013 legnagyobb magyar tudományos sikereiből.

Az onkokéssel végzett kísérleti műtétek eredményéről készült tanulmány szerdán jelent meg a Science Translational Medicine című folyóiratban. Takáts Zoltán találmányának lényege, hogy az intelligens kés – vagy ahogy a tanulmány említi, az iKnife – az operáció közben azon nyomban információt nyújt a vizsgált szövet kémiai jellegzetességéről és arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket.

Ez jelentősen felgyorsítja a biológiai szövetanalízist és segítséget nyújt a műtétet végző orvosnak, hogy maradéktalanul eltávolíthasson minden rákos sejtet. Az eljárás megrövidítheti a műtéti időt, csökkentheti a vérveszteséget és a fertőzésveszély kockázatát is.

Orbán Viktor szerint akkor leszünk sikeresek, ha itthon tudjuk tartani a szürkeállományt.

Idén 14 fiatal tudós alakíthat önálló kutatócsoportot akadémiai kutatóközpontokban, -intézetekben és hazai egyetemeken a Lendület program keretében. A nyertes kutatók kedden vették át az elismerő okleveleket a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) Budapesten.

Még a rákos elváltozás kifejlődése előtt fognák el azokat a sejteket, amelyek a megbetegedést okozzák – hangsúlyozta lapunknak Guttmann András, aki a Lendület III. program egyik nyertese.

A Londonban bemutatott, fehér színű, vastag tollra emlékeztető iKnife működését 2010 és 2012 között három kórházban tesztelték. 302 pácienstől vett szövetminták laboratóriumi elemzése nyomán állítottak fel egy adatbázist, amelyben 1624 rákos és 1309 nem rákos minta szerepel. Takáts Zoltán 2011-ben, a mintagyűjtés fázisában beszélt arról, hogy az adatbázis létrehozása után következhet a diagnosztikai felhasználás.

A tanulmány ismertetése szerint az intelligens kést a hozzá kapcsolódó elemzőegységgel – egy hűtőszekrény méretű, kerekeken guruló tömegspektrométerrel, amely a kiégetett szövetek füstjét analizálja – az adatbázis felállítása óta 91 műtétnél alkalmazták, és az operációk során az iKnife minden esetben tökéletesen eltávolította a rákos szöveteket. Az eszközzel folytatott kutatásokat finanszírozók között szerepel az Imperial College London és a magyar kormány is.

Sikeres katéteres agyiérrög-eltávolító beavatkozást végeztek két akut stroke-os, azaz szélütéses betegen a Kaposi Mór Oktató Kórházban. Az országban – az Országos Idegtudományi Intézet után – másodikként a kaposvári kórházban nemrég alkalmazott eljárásról sajtótájékoztatón számoltak be.

Vajda Zsolt főorvos Stuttgartban, a módszert 2008-ban kidolgozó professzortól sajátította el a speciális eljárást, és négy év ott végzett munka után ment a kaposvári kórházba. Ő mutatta be vetített képes előadáson az agyi érrög katéteres eltávolítását, a gyors felismerésre és az időben elvégzett beavatkozás fontosságára felhívva a figyelmet. Mindennek azért van nagy jelentősége, mert azokban az esetekben lehetséges a vérrög katéteres eltávolítása, amelyekben az idegrendszeri tünetek kialakulása után rövid idővel azonosítható az érelzáródás pontos helye – emelte ki.

Az eljárás műtéti beavatkozásnak számít, amelyben – mint palackból a dugót – egy eszközzel kihúzzák az elzáródott agyi érből a vérrögöt. Az időben végzett sikeres beavatkozás esetén a véráramlás újraindul, és a maradandó agykárosodás kivédhető.

A fejmozgás érzékelésével segíti a mozgásképtelenek kommunikációját és közlekedését Juhász Márton találmánya. Juhász bejutott a Singularity University budapesti innovációs versenyének döntőjébe.

„Egy ideig a Lövőház utcában laktam, ahol mindennap rengeteg olyan kerekes székes emberrel találkoztam, aki nyaktól lefelé le volt bénulva – az utcában található a központ, ahol élnek és ahol ápolják őket. Gondolkodásra késztetett, hogy nincs számukra megfelelő megoldás a székek irányítására: némelyikük az állával vagy a szájával kezeli a joystickot. Mások a fejükre rögzített pálcával mutatnak egy kinyomtatott ábécé betűire a kommunikáció egyetlen lehetséges formájaként” – mondta el találmánya keletkezésének hátteréről Juhász Márton, az idei verseny magyar döntőse. Találmánya, a GyroSet, amellyel a legjobbak közé került, a fejmozgás érzékelésével segíti a mozgásképtelenek kommunikációját és közlekedését.

Az elmúlt években a legnevesebb tudományos folyóiratokban jelentek meg Nusser Zoltán neurobiológus tanulmányai. Nusser az MTA rendes tagja, aki idén vehette át az egyik legrangosabb magyar tudományos elismerést, a Bolyai János alkotói díjat.

„Az agyműködés minél jobb megértéséhez szeretnék kutatásaimmal hozzájárulni” – fogalmazta meg céljait Nusser Zoltán. Kutatásait vázolva a neurobiológus elmondta, hogy az idegsejtek közötti információáramlás molekuláris alapjait, a neuronok közötti kapcsolatrendszert vizsgálja. „Az agynak sok száz milliárd idegsejtje van, amelyek szinapszisokon keresztül kommunikálnak egymással. A neuronok másképp reagálnak attól függően, hogy honnan érkezik hozzájuk a szinapszisokon keresztül az ingerület. Minden egyes idegsejt állandóan hallgatja a hozzá érkező információt, és a hallottak tükrében reagál, e válaszok molekuláris és sejtszintű mechanizmusát próbáljuk megérteni” – ismertette Nusser Zoltán.

Az akadémikus kitért arra is, hogy tavaly az MTA kiválósági pályázatán, a Lendület programban általa elnyert támogatás új projekt elindítását tette lehetővé, amely az agykéreg memóriáért felelős területén, a hippocampusban az idegsejtek közötti ingerületátvitel pontos molekuláris és funkcionális feltérképezését tűzte ki célul. Mint kifejtette, a hippocampus ugyan az emléknyomok elraktározásáért felelős, a kutatócsoportja által vizsgált törvényszerűségek azonban általános érvényűek.

Szemerédi Endre tudós, Ábel-díjas matematikus, az MTA rendes tagja és Pócs Éva néprajztudós, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára az Európai Kutatási Tanács (EKT) tapasztalt kutatók számára kiírt rangos, Advanced Grants elnevezésű pályázatán nyert támogatást.

Mint az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közleményében kiemeli, „az Advanced Grants nagy tekintélyű, vezető kutatóknak ítélhető oda, függetlenül állampolgárságuktól vagy életkoruktól. Előírás viszont, hogy tudományos szempontból függetlenül dolgozzanak, és kutatási teljesítményük alapján az adott szakterület(ek)en vezető tudósoknak számítsanak”. Az idei Advanced Grants-pályázatra 2300 pályamű érkezett, 4,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az ösztöndíjasokat 25 elismert nemzetközi tudósokból álló grémium választotta ki, a rendelkezésre álló 680 millió eurót 302 tapasztalt kutató között osztották meg, akik 24 európai ország 160 intézetében kívánnak kutatásokat végezni. A kiválasztott kutatók átlagéletkora 51 év, több mint 15 százalékuk nő, ami a tavalyi 12 százalékos arányszámhoz képest emelkedő tendenciát mutat. A projektek 45 százaléka a „természettan és műszaki tudományok”, 37 százaléka az élettudományok, 18 százaléka pedig a „társadalomtudományi és humán kutatás-fejlesztés” területéhez köthető.

A kutatásait az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben végző Szemerédi Endre akadémikus pályázatának címe Regularitás és irregularitás a kombinatorikában és a számelméletben. Pócs Éva a Pécsi Tudományegyetemen folytatja kutatásait, ő a keleti és nyugati kereszténység határán élő népek hitéletével foglalkozik.