A rostos étel enyhítheti az asztmát

A kutatók bizakodóak az állatkísérletek után, most az embereken a sor.

tt
2014. 01. 07. 7:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt évtizedekben egyre több ember betegedett meg allergiás asztmában mind az iparosodott, mind a fejlett országokban. Ezzel egy időben csökkent a rostdús élelmek, a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása. Régóta ismeretes, hogy a rostdús táplálkozás a bélbetegségeket is enyhíti.

A Lausanne-i Egyetem kórházának Benjamin Marsland vezette kutatócsoportja most egereken kimutatta, hogy a rostok nemcsak a bélben, hanem a tüdőben is kifejtik jótékony hatásukat. A tanulmány a Nature Medicine című szaklap friss számában jelent meg.

A kutatók a kísérleti állatok egy csoportját szabványos, több mint négy százalék rostot tartalmazó, a másik csoportot mindössze 0,3 százalék rosttartalmú táplálékkal etették. Ez utóbbi körülbelül megfelel a nyugati társadalmak étrendjének, amely 0,6 százalék körüli értékben tartalmaz rostot – olvasható a kutatást finanszírozó Svájci Nemzeti Alap hétfői közleményében.

Gombafertőzés is okozhat súlyos asztmás rohamot.

Tíz dolog, amit feltétlenül tudni kell az asztmáról.

A megfelelő mennyiségű rostbevitel nemcsak az emésztőrendszerre hat kedvezően.

A háziporatka-kivonat erősebb allergiás reakciót váltott ki a kevés rostot fogyasztó egereknél, mint a szabványkoszton tartott állatoknál. A kísérlet kimutatta, hogy az élelmi rostok megváltoztatják a bélflóra baktériumainak összetételét.

Egyes baktériumok a rostokat rövid szénláncú zsírsavakká bontják, más szóval fermentálják őket. A zsírsavak innen a vérkeringésbe kerülnek, és befolyásolhatják a csontvelőn belüli immunsejtképződést.

A háziporatka kivonata az immunsejteket a tüdőbe csalja, ahol enyhítik az asztmás rohamokat okozó allergiás védekező reakciókat. A tüdő allergiás gyulladásos reakciója már pusztán a rostok lebontásakor keletkező propion zsírsav magasabb aránya miatt is csökkent.

A kutatók valószínűnek tartják, hogy ez a folyamat az embernél is hasonló módon megy végbe. Az összefüggést most tesztszemélyek segítségével klinikai próbákon is igazolni szeretnék.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.