Fodor Zoltán, a repülésmeteorológiai és veszélyjelző osztály vezetője az MTI-nek azt mondta: az előrejelzésnek vannak korlátai, így soha nem lehet százszázalékos, de hozzátette: az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődött a meteorológiai előrejelzés és fejlődni is fog. Utalt rá, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzési rendszere 2006 februárjában indult el, s azóta többször változott. Jelenleg kétlépcsős veszélyjelzési rendszert használnak.
Az első lépcső az adott és a következő napra szóló figyelmeztető előrejelzés, amely a következő 24-48 órában várható veszélyes időjárási jelenségekről szól. Majd a legfrissebb mérések, megfigyelések és modellinformációk alapján – általában fél-három órával az esemény bekövetkezése előtt adják ki a riasztást.
A veszélyjelzés – amely háromszintű lehet: citrom, narancs, piros – mindig valamilyen potenciális veszélyt jelent. A narancs és a piros jelzések – másodfok és harmadfok – valós veszélyt jelentenek, amelyek káreseményeket okozhatnak, és az emberek testi épségét veszélyeztethetik – emelte ki.
Fodor Zoltán kitért arra is, hogy riasztást öt időjárási jelenségre adnak ki: heves zivatarra, felhőszakadásra, hófúvásra, ónos esőre, viharos széllökésre. A többi hosszabb lefolyású eseményre – jelentős mennyiségű eső vagy havazás, extrém hideg, talaj menti fagy, hőség, tartós sűrű köd – csak figyelmeztetnek.
