A több mint százötven aranytárgyat számláló, páratlan leletegyüttest Kürti Béla régész mutatja be – tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t. A máig legnagyobb hun aranylelet 1926-ban került elő a mai Röszke területén Nagyszéksóson, Bálint Mátyás szőlőjében és körtefája körül. A nagyszéksósi pusztában a parasztgyerekek a gazda szőlőjében a földről szedegették össze az értékesebbnél értékesebb aranytárgyakat, amelyekről a szél egyszerűen lefújta a homokot. A gyerekek az iskolában almáért és sült tökért csereberélték el egymás között az „encsömbencsömöket”, amelyekről azt sem tudták, hogy micsodák.
A szenzációs lelet híre csak évekkel később jutott az akkori szegedi múzeumigazgató, Móra Ferenc fülébe, aki csak hosszas előkészítés után tudott ásatni. Átfogó feltárást pedig csak a gazda halálát követően, 1934-ben végeztettek Nagyszéksóson.
Az összetartozó két lelet több mint 150 tárgyból áll, melyek ma már több közgyűjtemény birtokában vannak, illetve egy részük a második világháborúban elkallódott. A leletek közt méltóságjelző nyakperecen és két aranyedényen túl faedények díszítményei, ruhadíszek és ékszerek töredékei, valamint használati eszközök, fegyverek díszítésére szolgáló ékítmények apró darabjai találhatók. Az 5. század első felének végére datálható leletegyüttes nagy valószínűséggel egy, Attilát időben megelőző hun nagyfejedelem temetkezéséhez tartozó halotti máglyaáldozat maradványait tartalmazza.
A Tornyai János Múzeum Korok, kultúrák, lelőhelyek címet viselő előadás-sorozatára minden hónap harmadik szerdáján várják az érdeklődőket. A régészeti esteken szó lesz a gorzsai lelőhelyről, Afganisztán ókori kincseiről, valamint a szikáncsi aranylelet megtalálásáról is. Ez utóbbival a múzeum május közepéig látogatható kiállításán is megismerkedhetnek az érdeklődők.
