Rövid telet jósolnak a barnamedvék

Vali és Defoe nem látták meg az árnyékukat a fővárosi állatkertben.

Nem látták meg az árnyékukat a Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéi. A népi időjóslás szerint ez arra utal, hogy a tél már nem tart sokáig. A medveárnyék-észlelésen az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai is részt vettek.

Vasárnap délelőtt medveárnyék-észlelést tartottak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A népi időjóslás szerint ugyanis a medvék február másodikán jönnek elő a barlangjukból, s az alapján, hogy ekkor meglátják-e az árnyékukat, következtetéseket lehet levonni a tél hosszát illetően. Az észlelésre, amelyre 10 óra 45 perckor került sor, gyerekkel érkező családok sokasága volt kíváncsi. Az észlelésen részt vettek az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai is.

Miután a gondozók kinyitották a barlang ajtaját, Vali és Defoe, a két állatkerti barnamedve azonnal kijöttek a kifutóra, annál is inkább, mivel ösztönzőleg hatott rájuk az a sok finomság, hús, gyümölcs és zöldség, amit az állatkerti munkatársak már előzőleg bekészítettek. A borult időben a két medve nem vetett jól látható árnyékot, így a medveárnyék-észlelés hivatalos eredménye az lett, hogy a barnamedvék nem látták meg az árnyékukat. A hagyomány szerint ez azt jelenti, hogy a tél már nem sokáig tartja magát, és hamarosan beköszönt a tavaszias időjárás.

A népi időjóslás rövid távra egyes emberek időjárás-változásra való érzékenysége alapján tudta előre jelezni az időjárás alakulását, hosszabb távra viszont általában egy-egy jeles nap időjárása alapján próbált következtetni. Például decemberben Luca napjától 12 napon át figyelték az időjárást, mert úgy tartották, hogy ez alapján meg lehet mondani a következő év hónapjainak jellemző időjárását is. Medárd napjának csapadékossága alapján pedig a nyár esős vagy aszályos voltát igyekeztek előre jelezni. A február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához kötődő időjárási tapasztalatokat a néphit összekapcsolta azzal a megfigyeléssel, hogy a télen kevéssé aktív barnamedvék nyomaival február elejétől ismét viszonylag gyakran lehetett találkozni. Ezért tartja úgy a hagyomány, hogy február másodikán a barlangjából előmerészkedő medve árnyékát kell figyelni.

A barnamedvék a mérsékelt égövben télen kevésbé aktívak, mint más időszakban, mert a szűkös táplálkozási lehetőségek arra kényszerítik őket, hogy takarékoskodjanak az energiával. A közhiedelemmel szemben azonban igazi téli álmot – ami például a denevérekre, a sünökre vagy a pelékre jellemző – nem alszanak. Az állatkerti barnamedvéknek ráadásuk a takarmányellátásuk is zavartalan, így őket ugyanúgy lehet látni a téli napokon is. Az állatkertben tehát a kérdés nem az, hogy előjönnek-e a barlangjukból, hanem az, hogy milyen időjárást tapasztalnak a medvék február másodikán.

A mostani medveárnyék-észlelésre az állatkerti Mackófesztivál keretében került sor. A péntektől vasárnapig tartó rendezvény hagyományosnak számít a városligeti intézményben, hiszen 2009 óta minden esztendőben megrendezik. A népi megfigyeléseken alapuló jóslás természetesen nem mindig sikeres. Tavaly például szintén rövid telet jósoltak a medvék, ám emlékezetes, hogy végül márciusban is jelentős havazás volt, sőt a tél leghidegebb napja március 17-re esett. Azt, hogy most igaza lesz-e a népi hagyománynak, még nem lehet tudni, de Tóth Tamás, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa a helyszínen elmondta, hogy az elmúlt napok hidege után rövid távon felmelegedésre lehet számítani, különösen a most következő hét második felében.