Magyarországon – csakúgy, mint a világ többi részén – a felhasználók a rosszindulatú programok és fenyegetések folyamatosan emelkedő hullámával kénytelenek szembesülni. Az idei első három hónapjában a felhasználók negyedét (25,0 százaléka) érintették olyan helyi fenyegetések, amelyek offline eszközökkel – USB meghajtókkal, CD-kkel, DVD-kkel stb. – terjednek. Ebben a tekintetben Magyarország a 154. helyet foglalja el a globális ranglistán.
A Kaspersky Lab az idei első három hónapban 266 ezer 272 internetes rosszindulatú eseményt rögzített magyarországi számítógépeken, a felhasználók 23,1 százalékánál. Ezzel az aránnyal Magyarország a 61. helyen áll a Kaspersky globális web-alapú fenyegetettség listáján.
A kiberefenyegetések természetének változásáról szólva Stefan Tanase elmondta, hogy az első ténylegesen fizikai kárt okozó és emberéletet is követelő valódi kiberfegyver, a Stuxnet 2010-es felfedezése óta a rohamos ütemű fejlődés figyelhető meg.
A Kaspersky szakembere kiemelte, hogy míg évekkel ezelőtt kifejezetten a számítógépek védelmével foglalkoztak az olyan számítástechnikai biztonsági vállalatok, mint a Kaspersky is, mostanra a legfontosabb feladattá az ipari infrastruktúra kibertámadásokkal szembeni védelme lépett elő.
A Stuxnethez hasonlíthatóan veszélyes fenyegetést a Kaspersky 2011-ben egyet, 2012-ben hármat és 2013-ban már hetet fedezett fel. Az ilyen jellegű támadások természetéből arra lehet következtetni, hogy jellemzően állami szponzorok állnak mögöttük.
Csökkent az évek során a kiberfegyverek alkalmazásának „belépési költsége\" is: míg a Stuxnet mintegy 100 millió dollárba kerülhetett, addig a 2013-ban felfedezett Nettraveler ipari kémprogram kifejlesztése a becslések szerint már alig 500 ezer dollár, az Icefog pedig kevesebb mint 10 ezer dollár lehetett. A kibervédelmi eljárásokat képessé kell tenni a még nem regisztrált kártevő kódok felismerésére és azonosítására is.




