Az élete múlhat azon, melyik megyében él

Nagyon nem mindegy, melyik országban, sőt még az sem, melyik részén él. Az egészsége és az élete múlhat rajta.

Az elmúlt két évtizedben folyamatosan javult a magyar lakosság egészségi állapota, de még mindig elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió legtöbb államától – mondta el az mno.hu-nak dr. Pusztai Zsófia. A WHO Magyarországi Irodájának vezetője megosztotta velünk azt a megdöbbentő adatot is, miszerint: ha a halandóság olyan lenne, mint Ausztriában, akkor évente 50 ezer magyar életét menthetnénk meg. A szakembert az idei Egészség Világnapja kapcsán kérdeztük.

Bár elmaradunk az európai átlagtól, a 90-es évek óta javult a várható élettartam, és pozitív döntéseknek köszönhetően javulást kezdtek mutatni a szív- és érrendszeri betegségek statisztikái. Általánosságban azonban a helyzet nem éppen rózsás: rövidebb és rosszabb minőségű életet élünk mi magyarok, mint más európaiak. Ez különösen annak a 2008-as adatnak a fényében megrázó, miszerint egy magyar lánygyermek 5,1, míg egy fiúgyermek 7,4 évvel rövidebb életre számíthat, mint európai társai.

Ráadásul életünk körülbelül 21 százalékát sem egészségben éljük le. Ezt felismerve az elmúlt években pozitív intézkedések sorával próbáltak ezen változtatni: a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések, a népegészségügyi termékadó, a transzzsírsavrendelet, az egészséges közétkeztetés tervezett bevezetése, mindennapos testnevelésóra az iskolákban – emelte ki a szakértő. Ugyanakkor a daganatos és mentális betegségek, valamint a lakosság egészségtudatosságának javítása terén további beavatkozásokra van szükség – tette hozzá.

Minden évben április 7-én tartják az egészség világnapját. 1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO): erre az eseményre emlékezünk a világnapon. Idén a vektorok (szúnyogok, kullancsok) által terjesztett betegségekre fókuszál a világ, ez ugyanis a 2014-es év egészség-világnapjának fő témája.

(forrás: Wikipédia)

Mint a WHO Magyarországi Irodájának vezetője elmondta azt is, hogy a magyar népesség egészségi állapotának társadalmi és területi egyenlőtlenségei az elmúlt húsz évben jelentősen növekedtek és az egészség-egyenlőtlenségek a társadalom egészét érintik: az alacsonyabb iskolai végzettségű és jövedelmű csoportoknak egyre rosszabb az egészségi állapota. Ezt jól szemléltetheti egy 2007-es tanulmány adata, mely szerint a legjobb helyzetű megyében élő magasabb végzettségű férfiak több mint 13 évvel hosszabb életre számíthattak a 2000-es évek első felében, mint legrosszabb helyzetű megyében élő alacsony végzettségűek.

Ahogy Európa más országaiban is, úgy nálunk is a mentális betegségek jelentik a XXI. században a vezető betegségterhet, mégsem beszélünk róla eleget – véli dr. Pusztai. Sajnos Magyarországon a depressziósok nagy része még mindig titokban szenved, nem ismerik fel náluk a kórt, vagy ha a családtagok észre is veszik, legtöbbször ennek ellenére sem kezdődik el szakszerű kezelés. Dr. Pusztai Zsófia szerint ez részben azért van így, mert még mindig megbélyegzik a mentális betegeket. A gazdasági válság, a stressz, a kilátástalanság, a mikroközösségek szétesése következtében gyakrabban fellépő mentális zavarokat a szakértő szerint jóval nehezebb is kezelni, mint az életmódbeli kockázati tényezőket (dohányzás, alkohol, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód).

A WHO Magyarországi Irodájának vezetője arról is szólt, hogy a statisztikai adatok szerint a nők is nehezebb helyzetben vannak, egyre szűkül a rés a két nem egészség- mutatói között. Ennek részben oka a rájuk háruló egyre nagyobb teher: a munka és a család mellett gyakran nem jutnak el szűrővizsgálatokra, nem tudnak eléggé figyelni az egészségükre, nehezebb a helyzetük a munkaerőpiacon is.

Idén a vektorok (szúnyogok, kullancsok) által terjesztett betegségekre fókuszál a világ, ez ugyanis a 2014-es év egészség világnapjának fő témája. Ezekről a kórokról azért is fontos újra és újra beszélni, mert bár azt gondoltuk, hogy rég elfelejthetjük őket, a globalizációnak, a városiasodásnak és a klímaváltozásnak köszönhetően, a WHO Európai Régiójában manapság egzotikus betegségek, például a csikungunya-láz, vagy a 60 éve eltűnt dengue-láz járványok kitöréséről számolnak be. Az előbbi esetében Olaszországban volt 2007-ben járvány, a dengue-láz pedig 2010 óta több országban, mint Franciaország és Horvátország is megjelent, ugyanígy nőtt a behurcolt maláriás esetek száma.

Bár ezeket a betegségeket nem intézhetjük el puszta vállrándítással, de némileg mégis megnyugodhatunk, mivel Magyarországon szerencsére igen kiemelkedő a járványfelügyelet, és az oltási rend. Amire ennek kapcsán mégis fontos figyelnünk, az a kullancs okozta Lyme-kór és az agyvelőgyulladás, mivel hazánkban sajnos magas a fertőzött kullancsok aránya, és ahhoz, hogy összeszedjük a kis élősködőt egyáltalán nem kell a Bakonyba mennünk, elég csak a kertben vagy egy városi parkban tartózkodni.

Dr. Pusztai Zsófia arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszabb természetben töltött idő, kirándulás után este, még fürdés előtt érdemes önvizsgálatot végezni, és átnézni a család többi tagját is, különösen figyelve a test puhább területeire és a hajlatokra. A szakértő szerint ez idén különösen fontos lesz, tekintve, hogy igen enyhe volt a tél, ezért várhatóan több lesz a kullancs és szúnyog is. Azoknak akik gyakran járnak kirándulni tanácsos az oltás is, mellyel az agyvelőgyulladás megelőzhető – hangsúlyozta dr. Pusztai Zsófia. A Lyme-kór ellen nincs oltás, de ha a fertőzés korai szakaszában felismerésre kerül, jól gyógyítható.

A kullancs-agyvelőgyulladás veszélyes betegség, súlyos, maradandó károsodással, olykor még halállal is végződő, ritka kórkép, a Lyme-kór pedig igen szerteágazó tünetegyüttest tud produkálni, ha a betegség késői fázisában kezdik el kezelni komoly ízületi, neurológiai tünetekkel járhat. A mihamarabbi felismerés mellett nagyon fontos még a kullancs minél előbb történő szakszerű eltávolítása: csipesszel, vagy erre ajánlott speciális eszközzel figyelve arra, hogy a kullancs testét ne nyomjuk össze, mert úgy a kórokozó bejut a szervezetbe.