Az elmúlt öt évben 10 százalékkal növekedett a szklerózis multiplexes (sm) betegek száma, a világon már 2,3 millióan, Magyarországon 8-10 ezren szenvednek a kórban. A testet legyengítő, gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség négyszer annyi nőt érint, mint férfit; a legfrissebb kutatások szerint ennek oka a két nem közötti agyi eltérés. A Washingtoni Egyetem Saint Louis-i orvosi karának tudósai több S1PR2 jelű fehérjét találtak nőstény egerek és szklerózis multiplexben elhunyt nők agyában, mint a hím egerek, illetve a betegségben elhunyt férfiak agyában – számolt be róla korábban a BBC. Azt sajnos egyelőre nem tudják, ennek mi az oka, de a felfedezés is sokat lendíthet a gyógyszerek kifejlesztésén.
Az sm a központi idegrendszer gyulladásos betegsége, amely különféle tüneteket, zsibbadást, járási nehézségeket és látásromlást okoz, ezek időnként erősödnek, máskor csillapodnak. Kezelés létezik, ám a kór gyógyíthatatlan. Oka ismeretlen, az orvostudomány annyit tud, hogy az idegsejteket szigetelő mielin fokozatos sorvadása figyelhető meg a betegeknél, ami zavarokat okoz az agy és a gerincvelő üzeneteinek a test többi részébe juttatásában. Mivel az orvosi képalkotó eljárással készült agyi felvételeken nehéz észrevenni a korai jeleket, azt sem egyszerű eldönteni, hogy az első tüneteket észlelő páciensnél sm alakul-e ki, vagyis el kell-e kezdeni a kezelését.
A betegség oka egyelőre ismeretlen, a tudósok csak tapogatóznak. Amerikai kutatók a jó alvás ismérveit vizsgálva rájöttek, hogy a szklerózis multiplexes betegek tünetei súlyosbodhatnak az alváshiánytól – tette közzé korábban a BBC internetes kiadása. Bár a felfedezés tovább bővítheti az ismereteinket a kórról, ám további vizsgálatok szükségesek, amelyek az alváshiány és a rejtélyes betegség összefüggéseit vizsgálják.
Szintén amerikai kutatók fedezték fel azt is, hogy egy ételmérgezést okozó baktérium toxinja összefügghet a szklerózis multiplex kialakulásával. Egerekkel végzett laboratóriumi kísérleteket a Weill Cornell Orvosi Egyetem kutatócsoportja, és felfedezték, hogy a Clostridium perfringens baktérium egy ritka törzse az sm-hez hasonló károsodást okoz az állatok agyában – tudósított a BBC az Amerikai Mikrobiológiai Társaság kongresszusán ismertetett kutatásról.
Megdöbbentő felfedezést tettek londoni kutatók, akik 152 ezer sm-ben szenvedő beteg adatait elemezték. Azt találták, hogy a szklerózis multiplex kialakulásának esélye összefüggésben áll azzal, hogy ki milyen hónapban született. Ez alapján a legnagyobb kockázat (5 százaléknál nagyobb arány) azoknál áll fenn, akik áprilisban, a legalacsonyabb pedig azoknál, akik októberben születtek. Mindennek hátterében az áll, hogy az anya szervezete terhessége során mennyi D-vitaminhoz jutott a napfény révén, ezért a szakemberek azt javasolják, azok a várandós nők, akik olyan helyen élnek, ahol október és március között nincs túl sok napsütés, ebben az időszakban pótolják szervezetükben a D-vitamint, mert ezáltal védelmet nyújthatnak születendő gyermekük számára a szklerózis multiplexszel szemben. Vannak tanulmányok, amelyek kimutatták, hogy a szklerózis multiplex kockázatát növelheti a D-vitamin-hiány.
A betegség egyelőre gyógyíthatatlan, de nagy erőkkel küzdenek a tudósok, és egyre több a reményt adó kutatás is. Ilyen például az a felfedezés, amely szerint a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében fő szerepet játszó sztatinok segítséget nyújthatnak az előrehaladott szklerózis multiplex kezelésében. A The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban a University College London szakemberei kimutatták, hogy ezek a koleszterincsökkentő gyógyszerek lelassítják az agy zsugorodását az előrehaladott szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél.
Egy héttel korábban egy amerikai tanulmány azt a felfedezését ismertette, mely szerint ismét tudtak járni egy új, emberi őssejtekkel végzett terápia után szklerózis multiplextől járásképtelen állatok. Az eredmény az emberi betegség gyógykezelésének új irányát jelentheti. Az egereken olyan genetikai módosítást hajtottak végre, hogy az emberi betegségnek, a szklerózis multiplexnek megfelelő tünetek jelentkezzenek náluk. Az állatok annyira legyengültek, hogy az evés és az ivás idejére sem tudtak a lábukon megállni, ezért etetni kellett őket. A Utahi Egyetem kutatói emberi idegi őssejteket ültettek a rágcsálókba, és bár azt várták, hogy szervezetük kiveti a sejteket, a kísérlet látványos eredménnyel járt. Az egerek 10-14 nap elteltével visszanyerték mozgásképességüket, és hat hónappal később sem romlott az állapotuk: tüneteik legalább részlegesen visszafejlődtek.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói is egy lépéssel közelebb jutottak a szklerózis multiplexes betegek gyógyításához. A tudósok felfedezték, hogy a makrofág nevű immunsejtek elősegítik a mielin regenerációját. A szklerózisos betegek agyi és gerincvelői idegsejtjeinek nyúlványait körülvevő védőburok, a mielin (velőshüvely) roncsolódik. A tudósok felfedezték, hogy a makrofág nevű immunsejtek elősegítik a mielin regenerációját. Azt remélik, eredményeik új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethetnek – írt róla korábban a BBC hírportálja.
Nagyon fontos lenne, hogy minél hamarabb diagnosztizálják a kórt, ugyanis gyógyszerekkel lelassítható a betegség korai tüneteinek kialakulása, ám a későbbi stádiumokban nem sok mindent lehet tenni. A titokzatos betegség korai szűrését segítheti az a felfedezés, miszerint a gerincvelői folyadékból kimutathatók a szklerózis multiplex korai jelei – számolt be korábban a PLOS ONE tudományos portál.
Bár a betegség egyelőre gyógyíthatatlan, mégis az orvostudomány fejlődésével a reményt keltő kutatásokat és felfedezéseket látva reménykedhetünk, hogy hamarosan megtalálják a kór gyógymódját.
