Megdöbbentő felfedezést tettek londoni kutatók, akik 152 ezer sm-ben szenvedő beteg adatait elemezték. Azt találták, hogy a szklerózis multiplex kialakulásának esélye összefüggésben áll azzal, hogy ki milyen hónapban született. Ez alapján a legnagyobb kockázat (5 százaléknál nagyobb arány) azoknál áll fenn, akik áprilisban, a legalacsonyabb pedig azoknál, akik októberben születtek. Mindennek hátterében az áll, hogy az anya szervezete terhessége során mennyi D-vitaminhoz jutott a napfény révén, ezért a szakemberek azt javasolják, azok a várandós nők, akik olyan helyen élnek, ahol október és március között nincs túl sok napsütés, ebben az időszakban pótolják szervezetükben a D-vitamint, mert ezáltal védelmet nyújthatnak születendő gyermekük számára a szklerózis multiplexszel szemben. Vannak tanulmányok, amelyek kimutatták, hogy a szklerózis multiplex kockázatát növelheti a D-vitamin-hiány.
A betegség egyelőre gyógyíthatatlan, de nagy erőkkel küzdenek a tudósok, és egyre több a reményt adó kutatás is. Ilyen például az a felfedezés, amely szerint a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében fő szerepet játszó sztatinok segítséget nyújthatnak az előrehaladott szklerózis multiplex kezelésében. A The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban a University College London szakemberei kimutatták, hogy ezek a koleszterincsökkentő gyógyszerek lelassítják az agy zsugorodását az előrehaladott szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél.
Egy héttel korábban egy amerikai tanulmány azt a felfedezését ismertette, mely szerint ismét tudtak járni egy új, emberi őssejtekkel végzett terápia után szklerózis multiplextől járásképtelen állatok. Az eredmény az emberi betegség gyógykezelésének új irányát jelentheti. Az egereken olyan genetikai módosítást hajtottak végre, hogy az emberi betegségnek, a szklerózis multiplexnek megfelelő tünetek jelentkezzenek náluk. Az állatok annyira legyengültek, hogy az evés és az ivás idejére sem tudtak a lábukon megállni, ezért etetni kellett őket. A Utahi Egyetem kutatói emberi idegi őssejteket ültettek a rágcsálókba, és bár azt várták, hogy szervezetük kiveti a sejteket, a kísérlet látványos eredménnyel járt. Az egerek 10-14 nap elteltével visszanyerték mozgásképességüket, és hat hónappal később sem romlott az állapotuk: tüneteik legalább részlegesen visszafejlődtek.




