A nemzetközi szervezet szerint a 400 ppm (parts/million: a szén-dioxid légköri koncentrációjának mértékegysége) fölötti érték szimbolikus és tudományos küszöb átlépését jelenti, amely újabb bizonyíték a fosszilis tüzelőanyagok és az emberi tevékenység okozta globális felmelegedésre.
Az atmoszférában lévő rekordmértékű szén-dioxid-koncentrációt a WMO globális légkörfigyelő hálózata jelezte, amely mintegy 130 állomásról kapja adatait. A kiugró érték a kora tavaszi időszakban született, amikor az északi féltekén a vegetáció még nem tudta nagy mennyiségben elnyelni a szén-dioxidot.
A jelentés szerint a globális koncentráció várhatóan csak 2015-ben vagy 2016-ban haladja meg a 400 ppm-es lélektani határt.
Michel Jarrau, a WMO főtitkára arra figyelmeztetett: „Amennyiben meg akarjuk őrizni a bolygót a következő nemzedékeknek, sürgős lépéseket kell tennünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezéséért, mert kifutunk az időből.”
A szén-dioxid a légkörben több száz évig, az óceánokban még hosszabb ideig marad meg.
A WMO tájékoztatása szerint a Föld légkörének szén-dioxid-koncentrációja 2012-ben érte el a 393,1 ppm mértéket, az iparosodás előtti 278 ppm 140 százalékát. Az utóbbi tíz évben évente átlagosan 2 ppm-es növekedést regisztrált a szervezet.
2012 óta az északi-sarki megfigyelőállomásokról tavasszal havi átlagban 400 ppm fölötti szén-dioxid-koncentrációt jeleztek kanadai, egyesült államokbeli, norvég és finn adatok szerint. Ez a trend immár délebbre tolódott: a WMO megfigyelőpontjai Németországban, a Zöld-foki Köztársaságban, Írországban, Japánban, Tenerifén és Svájcban márciusban és áprilisban is 400 ppm fölötti havi átlagos CO2-koncentrációról számoltak be.
A WMO jelentése megjegyezte, hogy az északi féltekén több emberi eredetű szén-dioxid-forrás van, mint a déli féltekén. A bioszférának is szabályozó hatása van a szezonális ciklusra. Nyáron a növények a szén-dioxid jelentős részét elnyelik, a téli-tavaszi időszakban azonban felszökik a szén-dioxid-koncentráció.
