Persányi Miklós, az intézmény főigazgatója az eseményen elmondta: több mint 25 ezer méhfaj létezik, és a rovarbeporzású növényfajok 80 százalékának fennmaradása nekik köszönhető. Az új építmény pedig abban segíthet, hogy minél többen megismerjék a méhekre leselkedő veszélyforrásokat.
„Az élővilág kölcsönösen összefüggő harmonikus viszonyban létezik, amelyben a növények a virágport, a nektárt adják a méheknek és más beporzóknak, amelyek elvégzik a beporzást. Az utóbbi esztendőkben a tudósok és a méhészek egyaránt azt észlelték, hogy nagy mennyiségben pusztulnak a méhek, pedig ezeknek a rovaroknak az eltűnése beláthatatlan katasztrófával fenyeget” – hangsúlyozta az intézmény vezetője.
Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a beporzóknak köszönhetjük minden asztalunkra kerülő ételnek az egyharmadát, és ha ezek a rovarok eltűnnének, akkor a minket körülvevő világ is teljesen másként nézne ki.
A szervezet 2013 januárjában mutatta be beporzóvédelmi kampányát, ekkor azonosítottak hét olyan általánosan elterjedt vegyszert, amelyek kiemelten veszélyesek a beporzókra. A kampány révén sikerült elérni, hogy a hétből négy vegyszert az Európai Bizottság betiltott – közölte az igazgató, hozzátéve: a cél a további vegyszerek korlátozása és a beporzók védelme.
Az oktatási célra is alkalmazható méhmenedéket a Greenpeace Magyarország Mentsük meg a méheket! kampánya keretében Andrew G. Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos és felesége, Vajna Tímea, a kampány támogatói avatták fel.
A méhmenedék természetes anyagokból készített építmény, amely a magányosan élő méhek és más hasznos rovarok – többek között lepkék, katicabogarak – számára kínál megfelelő szaporodási és áttelelési lehetőséget.
