Ha nem születnek nőstény szúnyogok, akkor néhány nemzedéken belül kihal a populáció: ezen egyszerű elv alapján akarják londoni tudósok új módszerrel megfékezni a malária terjedését. A szúnyogok örökítőanyagát úgy manipulálták, hogy azok a laborban ezután szinte csak hím utódokat nemzettek.
A malária kórokozója kizárólag bizonyos nőstény szúnyogok csípésével terjed az emberre, ebből indultak ki a kór ellen új módszereket kereső tudósok. A kutatás azonban még a legelején jár – hangsúlyozta Robert Galizi, az Imperial College munkatársa.
Az első laborkísérletek során a génmódosított hím szúnyogok 95 százalékban fiú utódokat nemzettek – írták a kutatók a Nature Communications című tudományos folyóirat friss számában. Ezzel először sikerült egy szúnyogpopuláció nemi arányát befolyásolni.
A tudósok a génmódosított rovarokat összekeverték öt normális populációval. Az ötből négy hat nemzedéken belül kihalt, mert hiányoztak a nőstényeik. A kutatóknak az az elképzelése, hogy ezzel a módszerrel pusztítják el a maláriát terjesztő szúnyogokat a természetben. A tanulmány nem vizsgálta, milyen hatással lehet az eljárás a környezetre.
A spermiumok fele normális esetben X-kromoszómát hordoz, így nőstény utód születik, a másik felük Y-kromoszómát, és hím utódot nemz. A tudósok egy enzim segítségével működésképtelenné tették a hím szúnyogok szinte összes, X-kromoszómát hordozó spermiumát, így nőstény szúnyog alig született.
„Az eredmények azért reménykeltőek, mert a folyamat önfenntartó. Ha a módosított szúnyogokat a többi közé eresztik, azok főként fiúkat nemzenek, melyeknek szintén csak hím utódaik lesznek, így tulajdonképpen maguk a szúnyogok végzik el helyettünk a munkát” – mondta Nikolai Windbichler, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) adatai alapján a malária évente több mint 600 ezer ember halálát okozza. Körülbelül 90 százalékuk öt év alatti afrikai kisgyerek. A kórokozó igen fertőző, ezért nehéz ellene felvenni a harcot.
