Hegedüs Csilla művelődési államtitkár a lapnak elmondta, hogy kénytelenek voltak újraindítani a procedúrát, mert abban az időszakban, amíg nem Kelemen Hunor töltötte be a kulturális miniszteri tisztséget, a tárca elmulasztotta elküldeni az UNESCO által kért adatpótlást, és az erre megszabott határidő lejárt.
„Mint minden esetben, amikor a szövetség nincs kormányon, a magyarság érdekeit nem képviseli senki, sőt még ellene is tesznek” – jelentette ki Hegedüs Csilla. Hozzátette: amint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ismét kulturális miniszter lett, azonnal hozzáláttak a munkának, és két hónapon belül elküldik a bizottság kérdései alapján kiegészített dossziét az UNESCO-nak.
A román kulturális tárca 2012 márciusában terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturálisörökség-listájára a csíksomlyói búcsút. Egy hónappal később azonban megbukott a jobboldali Ungureanu-kormány, 2012 májusa és 2014 márciusa között liberális politikusok váltották egymást a Ponta-kormány kulturális minisztériuma élén. Az RMDSZ a Szociálliberális Unió (USL) felbomlása után tért vissza ez év márciusában a kormányba.
Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt. Vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki. A XX. században azonban ez a kör kiszélesedett, 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.
„Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok – felekezettől függetlenül – megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye az Csíksomlyó” – vélekedett a dokumentáció részét képező kisfilmben megszólaló Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke.
