A legtöbben munka közben felejtik el pótolni a folyadékveszteséget, az emberek bő ötven százaléka csak ritkán iszik meg egy pohár vizet a munkahelyén. Elsősorban a nők és a fiatalabbak az érintettek, akik gyakran még napi egy liter folyadékot sem fogyasztanak. A férfiak ebből a szempontból némileg felelősebbnek tűnnek, az ő folyadékfogyasztásuk eléri a két litert. Az Focus.de nyomán összefoglaltuk, mit kell tudni a megfelelő mennyiségű szomjoltásról.
Mit ajánlanak az orvosok és táplálkozástudósok? Röviddel ezelőttig általánosságban a legalább napi két liter folyadék fogyasztását találták kívánatosnak. Ez a mennyiség a szervezet minden funkcióját segíti, méregtelenít és formában tart.
Azóta azonban több különböző vizsgálatot is elvégeztek, és például a Pennsylvaniai Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a két literen felül elfogyasztott folyadék nincs az egészségre további pozitív hatással. Kizárólag a sportolóknak és a magas hőmérsékletű munkahelyen dolgozóknak javasolják a sokkal több ivást.
Az ivással elfogyasztott napi mennyiséget egy-másfél liternyire csökkenthetjük normális esetben, hiszen az étkezések során a különböző fogásokkal is majdnem egy liter folyadékot elfogyasztunk. A legtöbb korábban elvégzett vizsgálat nem vette figyelembe, hogy a táplálkozással is jelentős mennyiségű folyadékot beviszünk a szervezetünkbe.
A német táplálkozástudományi társaság számításai szerint átlagosan napi 857 ml folyadék szilárd táplálékokkal kerül be a szervezetünkbe. Aki emellett még egy-másfél liter folyadékot iszik, az mindenképp elkerüli a dehidratáltságot, azaz vízhiányos állapotot.
A folyamatos ivás miatt több probléma is felmerülhet: például a vesék óránként nagyjából egy liternyi folyadékot tudnak megszűrni és kiválasztani, mindenki, aki ennél többet iszik, túlterheli a kiválasztó szerveket.
A legjobb, amit tehetünk, ha étkezés előtt mintegy fél órával már nem fogyasztunk folyadékot. Az étel mellé megiszogatott egy pohár bor vagy sör más „tészta”, mivel az alkohol kis mértékben antiszeptikus hatású.
Különösen veszélyes az úgynevezett vízmérgezés: ha túl sok folyadékot iszunk, a szervezet sóháztartása felborulhat. A szervezetben fontos szerepet játszik a nátrium, kálium és más ásványi anyagok, ezek kihígulása komoly problémákat okozhat az elektrolit-háztartásban, az idegrendszer működésében. Szívritmuszavarokat okozhat, agyduzzanatot, tüdőödémát, és a vesék működése is leállhat.
Már az egy óra alatt elfogyasztott több mint másfél liter folyadékot is kockázatos mennyiségnek kell tekinteni. Leginkább a tapasztalatlan hosszútávfutók veszélyeztetettek, ők hajlamosak lehetnek a futás végén túl sok folyadékot inni és ezáltal vízmérgezést kapni.
Finomra hangolt mechanizmus szerint működik a szervezet vízháztartása: ha kevés a folyadék, az egészséges ember egyes szervei és a véredényei jeleket küldenek az agyba, ami a szomjúság érzetével válaszol erre. A kor előrehaladtával azonban a szomjúságérzet csökken. Vannak a folyadékhiánynak és fenyegető kiszáradásnak egyéb tünetei is: száraz, cserepes ajkak, vagy a sötétebb színű vizelet.
Egy egyszerű próba megmutathatja, hogy valóban kell-e innia: ha a kézfejen a bőrt összecsippentjük és felhúzzuk, és elengedés után csak lassan húzódik vissza, pláne, ha sokáig úgy marad, akkor bizony erősen folyadékhiányos a szervezetünk, ajánlott egy pohár víz elfogyasztása.
Minél hamarabb pótoljuk a szervezetből hiányzó folyadékot! Ahogy korábban már említettük, a legjobb, ha vigyázunk a nagy mennyiségekkel! A bélrendszer legföljebb óránként 800 ml folyadékot tud felszívni, az efeletti mennyiséget felhasználatlanul kiüríti magából a szervezet. Azaz egyszerre legföljebb fél liter folyadékot igyunk, és a többi később kisebb adagokban. Persze sok függ attól, hogy milyen innivalót töltünk a pohárba.
