Öt vírus, mely az ebolánál is fenyegetőbb

Milliók életét veszélyeztető fertőző betegségek, melyek kialakulásához gyakran elég egy szúnyogcsípés.

Az ebola már ezernél is több ember életét követelte Nyugat-Afrikában és bár a halálozás nem olyan magas, mint a korábbi, hasonló járvány esetében, tény, hogy a legtöbb fertőzött személy nem éli túl a betegséget. Az amerikai egészségügyi szakemberek ennek ellenére nem aggódnak az Amerikát és a fejlett országokat érintő ebolafenyegetettség miatt.

„Egyértelmű, hogy az ebola komoly veszélyt jelent azokban a régiókban – főleg Közép- és Nyugat-Afrikában –, ahol azonosították a jelenlétét és ahol a vírus terjedni kezdett, de nem jelent közvetlen veszélyt az Amerikai Egyesült Államokban és a fejlett országokban élőkre” – nyilatkozta Cecilia Rokusek közegészségügyi szakértő, a Nova Southeastern Egyetem katasztrófavédelmi intézetének munkatársa.

Ám vannak olyan vírusok, melyek ezekben a régiókban is komoly fenyegetést jelentenek, és bár ezeknek hivatalosan alacsonyabb a halálozási aránya, mint az ebolának, évente mégis jóval többen veszítik életüket ilyen betegségek következtében, mint a vérzéses lázban.

Az elmúlt 100 évben a veszettség komoly közegészségügyi fenyegetést jelentett az USA-ban, ahol a vírus fertőzött állatok – például kutyák, denevérek, rókák – harapásával kerül a szervezetbe.

Mindenkinek, akit bármiféle állatharapás ér, a lehető leghamarabb kérnie kell a veszettség elleni védőoltást, mely megakadályozza a vírus terjedését. A denevér harapása különösen veszélyes, mert az emberek gyakran észre sem veszik, hogy az állat kárt tett bennük.

A veszettségnek igen magas a halálozási aránya, az USA-ban csupán három olyan esetet regisztráltak, amikor a beteg védőoltás nélkül élte túl a vírust. A betegség a WHO szerint Afrikában és Ázsiában okozza a legnagyobb problémát, ott évente 55 ezer ember hal meg veszettség következtében. Dr. Ludwig Endre, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház tudományos főigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy ez a betegség Magyarországon nem jellemző.

A HIV egy fertőző vírus, az AIDS betegség kórokozója, mely a retrovírusok közé tartozik. Az immunrendszert támadja, évek alatt teljesen elpusztítja, így a szervezet védtelenné válik más betegségekkel szemben. Az első HIV-fertőzést 1985-ben diagnosztizálták Magyarországon: egy hemofíliás, vérkészítményt kapott gyermek betegedett meg.

Bár az utóbbi években javult a betegség halálozási statisztikája, egy 2012-es WHO-jelentés szerint évi közel 1,6 millió ember hal meg a HIV vírus következtében világszerte. Becslések szerint a járvány kezdete óta körülbelül 36 millió ember vesztette életét az AIDS miatt.

Manapság az antiretrovirális szereknek hála a fertőzöttek jóval tovább élhetnek együtt a betegséggel, mint a szer 1996-os bevezetése előtt. Ez a szer ugyan nem gyógyítja a HIV-fertőzést, azonban a vérben kimutatható szint alá csökkentik a vírusok mennyiségét.

Bár ez a betegség elsőre nem tűnik annyira ijesztőnek, mégis milliók halálát okozta már. Évente változó, hogy milyen hosszú és mennyire súlyos egy influenzaszezon, egyik évről a másikra így akár meg is duplázódhat a halálesetek száma. A vírus évi 3-5 millió embernek okoz fájdalmas tüneteket, és a WHO szerint körülbelül 250-500 ezer halálos áldozata van. Bár a megbetegedésekhez képest ez a szám alacsony, a szakemberek javasolják, hogy aki teheti, oltassa be magát a vírus ellen, mert ha megfertőződik, komoly szövődményekkel is számolhat. Az oltás az A és B típusú vírus ellen nyújt védelmet, mutálódás esetén már nem megfelelő. Az amerikai jelentések szerint a legutóbbi világméretű influenzajárvány, mely sertésinfluenza néven vált ismertté, félmilliónál is több áldozatot követelt.

„Az elmúlt évtizedekben sajnos érezhető trend, hogy a nem megalapozott érvekre hivatkozó oltásellenes lobbinak erős a hangja, így csökken az oltásfegyelem” – mondta az mno.hu-nak dr. Ludwig Endre infektológus-belgyógyász szakorvos.

Egyre elterjedtebbé válik a fertőzött szúnyogok terjesztette nyugat-nílusi láz vagy a sárgaláz, melyeknek – a WHO becslései szerint – évente 50 000-nél is több halálos áldozatuk van. A maláriát is fertőzött szúnyogok terjesztik, de azt a betegséget nem vírus, hanem parazita okozza. A Dengue-láz, melyet szintén a fertőzött állatok adnak át az embernek, főleg a Karib-térségben fordul elő. Magyarországon ezek a betegségek viszonylag ritkák, inkább egy külföldi nyaralás során kerülhet velük kapcsolatba az utazó.

Nem mindenkit veszélyeztet ez a gyomorvírus, de a gyermekek egyértelműen a magas fenyegetettségi kategóriába sorolhatók. Körülbelül 111 millió, rotavírus okozta gyomor-bél hurut megbetegedést regisztrálnak évente. Leginkább az öt év alatti gyermekek szenvednek a betegségtől, és a vírus okozta kiszáradás életveszélyes lehet a fiatalok számára. Bár létezik ellene védőoltás, amit akár már két hónapos kortól is be lehet adni a gyereknek, ez gyakran súlyos tízezrekbe kerül. Ha a kicsik mégis elkapják a vírust, figyelni kell a megfelelő folyadékpótlásra, mert a dehidratáltság halálos kimenetelű is lehet.