A látogatók szombattól vehetik szemügyre a 6500 éves maradványokat. A múzeum munkatársai egy 1922 és 1934 közötti expedíció papírmunkájának digitalizálásakor találtak utalásokat a csontvázra.
A csontokat 1930 körül tárta fel a British Museum és a Penn Museum közös expedíciója az ókori Ur városának királyi temetőjében, a mai Irak déli részén. Az expedíciót követően azonban a csontváz dokumentációja eltűnt, és az elfelejtett lelet évtizedeken át hevert a múzeum alagsorában. Az intézmény munkatársai idén nyáron azonosították a maradványokat.
A csontvázat a múzeum régészeti laboratóriumában állítják ki, ahol a látogatók a múmiák és a műtárgyak megőrzésén fáradozó restaurátorok munkájába is betekinthetnek.
A régészek annak idején 12 méter mélyen találták meg a csontvázat egy temetőben. A csontváz azonban 2000 évvel idősebbnek bizonyult, mint maga a temető: nagyjából Kr. e. 4500-ból származhat. A maradványokra vastag iszapréteg alatt bukkantak, amiből arra lehet következtetni, hogy a testet egy áradás sodorhatta a helyszínre.
A kutatók szerint a csontok egy izmos, 178 centiméter magas, 50 év körüli férfihoz tartozhattak, aki az Ubaid-kultúra (Kr. e. 5500-tól 4000-ig) idején élt. A múzeum munkatársai Noénak nevezték el a csontvázat.
A tudósok szerint a lelet új információkat nyújthat a korabeli étrendről és betegségekről. Ilyen jó állapotban lévő csontváz ugyanis nagyon ritkán kerül elő ebből az időszakból.
