A Csendes-óceán déli részén fekvő szigetállamot a Fülöp-szigetek, Tonga, Guatemala, Banglades, a Salamon-szigetek, Costa Rica, Salvador, Kambodzsa, Pápua-Új-Guinea követi a természeti katasztrófák szempontjából legveszélyesebb helyek sorában. Katar után legkevésbé Málta, Szaúd-Arábia, Barbados, Grenada, Izland, Kiribati, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Svédország lakosságát fenyegetik természeti katasztrófák. Magyarország e rangsor szerint a 158-ig helyen áll.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a tervezés nélkül, robbanásszerűen növekvő városok lakosai vannak a legnagyobb veszélyben. A legnagyobb népességnövekedést mutató város jelenleg a 2,1 milliós lakosú Ouagadougou, Burkina Faso fővárosa.
A szakértők szerint – akik az Entwicklung Hilft nevű szervezet megbízásából készítették a rangsort –, azokban a városokban, ahol tervezés nélkül jönnek létre illegális lakórészek, különösen rosszak a figyelmeztető rendszerek és a természeti katasztrófákkal való megbirkózás lehetőségei.
1950-ben az emberiség kétharmada vidéken élt, 2050-re várhatóan már a világ népességének kétharmada városlakó lesz – olvasható a tanulmányban. A szakértői becslések szerint addigra 6,3 milliárdan élnek majd városban – 2,5 milliárddal többen, mint ma.
Regionálisan lényeges eltérések tapasztalhatók. Európa lakosságának 73 százaléka él városokban, míg dél- és közép-amerikai fejlődő és gyorsan fejlődő országaiban a népesség 80 százaléka városlakó. Afrikában és Ázsiában más a helyzet: az ázsiaiak 48 százaléka, az afrikaiaknak mindössze 40 százaléka városi. Esetükben viszont a becslések szerint számottevő lesz a változás 2050-re: Ázsiában 60 százalékkal, Afrikában pedig 190 százalékkal, azaz 900 millióval növekedhet a városban élők száma 2050-re.
Azok a veszélyek, amelyeknek a különösen gyorsan fejlődő afrikai és ázsiai városok lakói ki vannak téve, a magyarországiakhoz képest óriásiak. A 2014-es kockázati világindex szerint Magyarország a 171-ből a 104. helyen áll. A rangsor csak a természeti katasztrófák kockázatát, illetve a természeti események, például földrengések vagy árvizek leküzdéséhez rendelkezésre álló kapacitást veszi figyelembe, a politikai kockázatokkal nem számol.
