Magyarországon mintegy ezer új limfómás megbetegedést fedeznek fel évente. A nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés két fajtája a Hodgkin és a non-Hodgkin kór, utóbbi az ötödik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat hazánkban.
A 90-es évek végén bevezetett célzott terápiák óriási haladást jelentettek a hematológiai daganatok kezelésében, az immuno-kemoterápiának is nevezett célzott kezelés növeli a tünetmentes periódus hosszát és esélyt ad a teljes gyógyulásra, javítva a túlélés arányát az önmagában adott kemoterápiához képest.
A területen mutatkozó legújabb fejlesztés – bizonyos non-Hodgkin limfómák esetén – a has bőre alá beadható injekció, amely már öt perc alatt biztosítja az intravénásan adott szer összes előnyét. A hatékonyság és biztonságosság változása nélkül a betegek kezelése mintegy 2,5-3 órával rövidülhet. Így elkerülhető lehet a kórházi felvétel, a beteg számára kényelmesebb megoldást jelent, ami egyben a nővérek munkáját is könnyíti – írták.
A limfóma a nyirokszövet daganatos megbetegedése, a nyirokszövet sejtjeinek, a limfocitáknak a rosszindulatú elszaporodása, és ezzel párhuzamosan a normális működésű sejtek elnyomása. A betegség általános tünetei a láz, az éjszakai erős izzadás, fáradtságérzés, indokolatlan fogyás, bőrviszketés, bőrkiütés. Helyi tünetként jelenhetnek meg a fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodások a nyaki régiók, a hónalj, a lágyékhajlat, a mellkas és a has területén.
A limfóma világnap alkalmából a Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány orvos-beteg találkozót szervezett, melynek célja az egészségmegőrzéssel, onkohematológiai betegségekkel kapcsolatos tájékozottság növelése, a korai felismerés, korszerű kezelés és rehabilitáció támogatása.
