Zacher Gábor szerint ki lehet szűrni az ügyeskedőket

A népszerű toxikológus főorvossal beszélgettünk az alkoholszondákról és a kamuzó sofőrökről.

Az Auto-service.de autós portál kürtölte világgá egy német felmérés alapján, hogy az alkoholszondák által mutatott eredmény erősen megkérdőjelezhető. Az írás azonban arra nem tér ki, hogy ezért az eszközök hibáztathatóak, vagy maga a módszer. Szkeptikus német szakértők azt mondják, hogy a légalkoholszint szondázása nem válthatja ki a véralkoholszint-mérést. A témával kapcsolatban megkerestük dr. Zacher Gábort, a Honvédkórház főosztályvezető főorvosát.

– Mi a véleménye az alkoholszondák pontosságáról?
– Úgy gondolom, hogy ha valaki otthonra vesz magának egy szondát, önellenőrzés céljából, annak a készüléknek rendben kell lennie, hiszen tanúsítványok, hatósági engedélyek szükségesek a forgalomba hozatalhoz. Nyilván a rendőrségi változatok is megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, tehát szerintem a mérési pontosságuk rendben van. Tisztában kell ugyanakkor lenni azzal, hogy ezeknek a szondáknak van egy teljesen normális hibahatára, emiatt egy bizonyos alkoholszint alatt gyakorlatilag nullát, tehát negatív eredményt mutatnak.

– Milyen esetben mutathat mégis tévesen alkoholfogyasztást egy szonda?
– Tegyük fel, hogy valaki egész nap nem ivott egy korty alkoholt sem, viszont indulás előtt kiöblíti a száját valamilyen alkoholtartalmú szájvízzel, és az első sarkon megállítja őt a rendőr. A szonda be fog jelezni, de ilyenkor szólni kell, hogy ez egy szájvizes dolog, várjunk már egy negyed órát! Amennyiben a rendőr hajlandó velünk várakozni az út szélén, akkor negyed óra múlva negatív eredményt fog mutatni a szonda.

Az autósok helyett a rendőrök fújták a szondát

Elítélték az ittas villamosvezetőt

Pénzbüntetést kapott az ittasan vezető dandártábornok
Egy gázolás anatómiája

– Produkálhat valaki pozitív alkoholtesztet valamilyen betegség, emésztési zavar miatt?
– Alkoholt produkálni a levegőben picit nehéz, elméletileg előfordulhat. Jellemzőbb azonban, hogy a vizelet- és a véralkohol közötti normál összefüggés felborul, például egy cukorbetegnél, akinél különböző baktériumok találhatóak a vizeletében, amelyek a cukort alkohollá alakítják át. Ilyenkor teljesen más arányok fordulhatnak elő a vér és a vizelet alkoholtartalmának vizsgálatakor. De az, hogy valakinek a szervezete kvázi alkoholt termeljen, az szakmai szempontból erősen megkérdőjelezhető.

– Mi történik, ha valaki balesetet okoz, az alkoholszonda bejelez, de az illető tagadja, hogy ivott volna és vérvizsgálatot kér?
– Balesetnél nem kell kérnie, úgyis lesz vérvizsgálat. Magyarországon a következő a gyakorlat. Történik mondjuk egy baleset 12.00-kor. Levesznek tőle vért mondjuk 13.20-kor, majd még egyszer 14.20-kor. Ilyenkor van egy X eredményem az első mérésből, egy Y eredményem a második mintavételből, és ebből ki lehet számolni, hogy mennyi volt az illető alkoholszintje a baleset idején.

– Ezek szerint ki lehet szűrni azt a hazugságot is, ha valaki azt mondja például, hogy „a baleset után ijedtemben meghúztam a kesztyűtartóban lévő vodkásüveget”, nemde?
– Így van, ez mostanában népszerű hivatkozási alap, sőt sok vidéki ügyvédi iroda már eleve ezzel az ötlettel hirdeti magát, hiszen így megmaradhat a jogosítvány. De az előbb említett módszerrel meg lehet állapítani, hogy az alkoholfogyasztás a baleset előtt vagy után történt. Nem mindig szoktak igazat mondani az emberek. Visszatérve a szondára, elég megbízható eredményt ad; arra is vannak jó visszaszámolási módszerek és képletek, de úgy gondolom – és ez abszolút a saját szakmai véleményem –, hogy én jobban szeretek véralkohollal dolgozni, mint kilélegzett levegő alkohollal.

– Egyetért a zéró toleranciával?
– Teljes mértékben. Ugyanis nem kell számolgatni. Régebben az ember számolgatott. „Ha most reggel megiszok két felest meg egy sört, akkor délután 4-kor már vezethetek.” Igen ám, de nem lehet olyan általános képletet felállítani, amibe be tudom helyettesíteni a saját testsúlyomat, minden egyebet, és a végén kijön, hogy X = 4 óra 17 perc, azaz akkor ülhetek be az autóba teljes biztonsággal. Átlagban 10 gramm alkoholt bont le egy ember óránként. De van, aki kettőt, és van, aki tizennyolcat. Ezerféle dologtól függhet, de ezeket nem lehet mind számításba venni, nincs ilyen képlet.

– A dizájnerdrogok és a különböző tudatmódosítók virágkorát éljük. A drogos befolyásoltságú vezetés milyen mértékben érinti hazánkat, mennyire veszélyes?
– Komoly veszélyforrás, azt kell mondanom, hogy én jóval több kábítószeres vezetési ügyben szerepelek szakértőként, mint alkoholosban. Nem beszélve arról, hogy tegnap kijött egy új szer, ma teljesen legálisan meg lehet vásárolni és használni. Aztán hogy milyen hatása van, miként befolyásolja a vezetést, arról fogalmunk sincs. Lehet, hogy az a drog felkerül a tiltólistára, de ettől nem lesz kerekebb a világ.
Alapvetően ez értékrendi kérdés, a tiszta fejjel való vezetést nem a törvény tiltó erejének kellene ösztönöznie, és sajnos a jelek szerint ez a tiltás-büntetés nem is működik túl jól. Itt a keretek betartásáról lenne szó, hogy nem vezetek részegen, nem vezetek drogosan, és nem megyek 120-szal lakott területen belül.