Elrettentő kapcsolat az alvás és az agyzsugorodás között

Ahogyan egyre idősebbek leszünk, az agyunk térfogata folyamatosan csökken. De nem csak úgy magától...

„A tanulmány eredménye azt mutatja, hogy az alvászavarok – mint például a nehézkes elalvás, a gyakori éjszakai vagy a korai ébredés – 3-5 éves periódusban már kapcsolatban áll az agy térfogatának csökkenésével – magyarázta dr. Claire Sexton az Oxford Egyetem kutatója. – Korábban már több tényezőt kapcsolatba hoztak az agy zsugorodásával, így a fizikai aktivitást, a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ez a kutatás az első, amely kimutatta, hogy az alvás minősége is fontos ebből a szempontból.”

A Neurology szakmagazinban megjelent tanulmány még nem tisztázta a pontos ok-okozati összefüggést. További kutatásoknak kell még majd felfedni, hogy az alvászavarok okozzák az agyzsugorodást, vagy pedig az agy méretének csökkenése okozza az alvászavarokat. A kutatás eredménye azonban újfent az alvás kiemelt fontosságára irányítja a figyelmet.

„A továbbiakban azt szeretnénk kideríteni, hogy a javuló alvás csökkenti-e az agy zsugorodásának folyamatát – mondta dr. Sexton. – Ha a feltételezésünk igazolást nyer, az jelentős ismeret lehet az agy egészségének szempontjából.”

A kutatásban 20 és 84 év közötti, felnőtt vett részt, összesen 147-en, akik az átlagosan 3,5 éves megfigyelési időszak alatt rendszeresen agyi MRI-n vettek részt, és egy űrlap segítségével értékelték alvásuk minőségét.

A részvevők 35 százalékának voltak alvászavarai (például az elalvás idejéből, altatók használatából vagy más szempontból lehetett következtetni erre). Dr. Sexton megfigyelte, hogy az ő agyuk homlok-, halántéki- és falcsonti lebenye gyorsabban zsugorodott.

A homloklebeny irányítja a döntéshozatalt, az érzelmeket és mozgást, a falcsonti lebenyben a betűk és szavak gondolatokká alakulnak, míg a halánték lebeny az emlékezettel és a tanulással áll kapcsolatban (az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet meghatározása).

A kor előrehaladtával csökken az alvás időtartama

Így lesz pihentető az álom

Megfejtettük a tökéletes alvás titkát

Alvászavarok nyáron

Valóban jótékony a délutáni alvás?

Dr. Sexton kutatásának eredményei összecsengenek néhány más tudományos eredményekkel. Tavaly júliusban például szingapúri tudósok publikálták, hogy a kevesebbet alvók agya gyorsabban öregszik. A New york-i Beth Israel Diakónus Egészségügyi Központ kutatása kimutatta, hogy a neuron egyes csoportjai kapcsolatban állnak a 65 év felettiek alvászavaraival. Ez a hatás még erősebb volt a kutatás Alzheimer-kórban szenvedő részvevőinél.

Dr. Louis Ptacek a neurológia professzora és alvásszakértő szerint Claire Sexton tanulmánya érdekes eredményekkel zárult, de azok mégsem meglepőek. „Tudjuk például, hogy a neurodegeneratív betegségek rendszeresen járnak alvászavarokkal. Nem lehet teljes mértékben általánosítani, de a Parkinson-kóros, az alzheimeres betegek és a demenciában szenvedők döntő többsége különböző nehézségekkel küzd az alvás terén is. Nem meglepő hát az a következtetés, hogy az alvászavarok kapcsolatban állhatnak az agy részeinek zsugorodásával, jómagam is ezt jósoltam volna. Az igazi erénye a kutatásnak, hogy bizonyította is ezt” – mondta dr. Ptacek.

Dr. Ptacek reméli, hogy a jövőben több kutatás is foglalkozik majd az alvászavarok veszélyeivel, és így az emberek széles körben jobban odafigyelnek majd az alvásra mint egészségünk egyik fontos tényezőjére, ellentétben azzal a felfogással, hogy kockázat nélkül rövidíthető az alvásidő. Persze még hosszú utat kell bejárni ahhoz, hogy az alvás mechanizmusának minden részletét megismerjük, és felismerjük, milyen fontos az egészséges alvás az általános jólléthez.

„Életünk egy harmadát töltjük alvással, de a jó minőségű alvás az egészségi állapotunkban betöltött szerepéről annyit tudunk, mint amennyit a dohányzásról tudtunk 40 évvel ezelőtt. Igazából alig tudunk valamit. Mi is az alvás valójában? És miért alszunk? 2014-ben még senki sem tudja maradéktalanul megválaszolni ezeket a kérdéseket” – mondta dr. Ptacek.