Korábban már több kutatás is kimutatta, hogy a testedzés – legyen az futás, súlyemelés, még az otthoni x-boxos fitneszedzések is – jó hatással vannak az elmére. Ezekben a tanulmányokban azonban az volt a közös, hogy a mentális képesség javulását csak több hónapnyi, vagy akár egyéves rendszeres testmozgás eredményének tudták be. De végre van remény a kanapén lustulók számára is: egy új tanulmány szerint mindössze egy húszperces, egyszerű lábgyakorlat elég ahhoz, hogy kicsit felpörgesse az agyat.
Audrey Duarte, a Georgia Institute of Technology memóriát és öregedést tanulmányozó neurológus kutatója leginkább a memóriát és azt vizsgálta, miért kezd el az idő előrehaladtával romlani az emlékezés képessége. Felvetése szerint a testmozgás esetleg lassíthatja ezt a hanyatlási folyamatot.
„Egyszerű dolgokat kerestünk, melyekkel az emberek növelhetik a memóriájuk kapacitását, még ha csak egy egészen kis mértékben is“ – nyilatkozta a kutatónő.
Sok korábbi tanulmány azt várta el az önkéntesektől, hogy keményen eddzenek. Különféle aerobikos edzéseken (úszás, futás, ugrálás, lépcsőzés) kellett részt venniük és heti háromszor legalább egy órát kellett sétálniuk. Az aerobikmozgás igénybe veszi a szívet és a tüdőt is, segíti az izmok erősödését és javítja a vérkeringést is. A mostani kutatásban sokkal alacsonyabbra tették a lécet, olyan egyszerű és mindenki számára könnyen elvégezhető, 20 perces lábgyakorlatokat vizsgáltak, melyek célja nem kifejezetten az izomépítés.
A kutatónő által vizsgált lábemelgetés valóban nagyon könnyű, a vizsgálatok szerint még a demenciában szenvedő betegek is egyszerűen el tudják végezni. Duarte csoportja főiskolai diákokon kísérletezett, mert nem akarták sem atléták, sem folyamatosan edző emberek eredményeit alapul venni. Arra voltak kíváncsiak, hogy valóban hasznos lehet-e egy olyan egyszerű gyakorlat is, mint a lábemelgetés még azoknál is, akik nem sportolnak folyamatosan.
A kutatók a lábgyakorlatok előtt, alatt és után is megmérték a 46 fiatal jelentkező vérnyomását és pulzusát, sőt egy kis nyálmintát is vettek tőlük. Így tudták megállapítani a szervezetükben az amiláz nevű enzim mértékét. Ennek az enzimnek – mely azért felelős, hogy megfelelően tudjuk megemészteni a keményítőket – rövid távú stressz idején megemelkedik a szintje.
A lábgyakorlatok során súlyokat használtak a kutatók azért, hogy a négyfejű combizmot dolgoztassák. A súlyokat úgy állították be, hogy megfeleljen az adott tesztalany maximális képességeinek. Mindössze húszperces ilyen lábemelgetés csökkentette a szervezetben az amiláz szintjét nagyjából olyan mértékűre, ami egy alacsonyabb stressz-szinttel rendelkező állapotban mérhető.
Amit a memóriáról tudni érdemes
Mielőtt elkezdték volna a gyakorlatot, minden alanynak végig kellett néznie egy 90 képből álló összeállítást, majd hazaküldték őket azzal az utasítással, hogy aznap már ne végezzenek aktív sporttevékenységet. Két nap múlva kellett visszamenniük a laborba újabb tesztekre. Ekkor 180 fényképet mutattak meg nekik és arra voltak kíváncsiak, hogy ezek közül mennyi ismerős nekik. Az a csoport, akik elvégezték a lábemelgetős gyakorlatot, 10 százalékkal sikeresebben teljesítettek a teszten, mint a kontrollcsoport.
A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a pszichológiai stressz is jótékonyan hat a rövid távú memóriára, az emlékek leginkább a tanulás után rögzülnek az agyban, mikor már a pihenési időszak van.
Eelco van Dongen holland neurológus szerint lenyűgöző a kutatás, mert most először sikerült tesztekkel is alátámasztani, hogy az egyszerűbb, egykörös súlyzós edzés is képes arra, hogy fejlessze a memóriát. A memóriazavarban szenvedőknek tehát van remény, hogy a mindennapok során is tegyenek egy keveset az állapotuk javulásáért. A neurológus már el is kezdte tesztelni, hogy fiatal felnőttek esetében egyetlen szobabiciklis edzés is képes-e javulást hozni a memóriájuk állapotában. Ő már olyan alanyokkal dolgozott, akik korábban rendszeres testmozgást végeztek.
