Nagy port kavart 2013 májusában Angelina Jolie színésznő bejelentése, mely szerint dupla masztektómián (emlőeltávolító műtéten) esett át, miután az előzetes, BRCA1 génmutáció vizsgálatai pozitív teszteredményeket hoztak. Ez a rendellenesség ugyanis nagyban növeli a későbbiekben a mellrák kialakulásának kockázatát. Bár a radikális beavatkozás szükségessége adott esetben nem vitatható, a szakértők jelen esetben megkérdőjelezik a megelőző amputáció szükségességét. Tavaly dr. Borbényi Erikát, a Semmelweis Egyetem onkológus klinikai főorvosát kérdezte meg az MNO arról, hogy valóban szükség van-e a megelőző melleltávolításra.
A Breast Cancer Research újságban idén megjelent tanulmányból kiderült, hogy Angelina Jolie viselkedése és példája lehet az oka annak, hogy ugyanabban az évben jelentősen megnőtt az emlőrák kockázatával foglalkozó genetikai konzultációk és vizsgálatok száma. Az Egyesült Királyságban majdnem duplájára nőtt a genetikai vizsgálattal kapcsolatos tanácsadás, mióta Jolie nyilvánosan felvállalta saját műtéti beavatkozását, és leginkább olyan nők fordultak orvoshoz segítségért, akiknél a család kórtörténetében már szerepelt emlőrák, így maguk is veszélyeztetett helyzetben vannak. Ráadásul ez nem csak egyetlen klinika adatainak eredménye, a bejelentést követő októberben a vizsgálatok szerint az Egyesült Királyságban tizenkét különböző klinikán duplázódott meg annak a kilenc különféle genetikai vizsgálatnak az igénylése, mely a BRCA1 génmutációt vizsgálja.
A már bemutatott génmutációs vizsgálat nem az egyetlen módja annak, hogy megállapítsuk a fennálló kockázat mértékét. A University College London vizsgálatai alapján jelenleg is fejlesztés alatt áll egy olyan vérvizsgálat, mely szintén alkalmas lehet arra, hogy megjósolja a rák kialakulásának lehetőségét azáltal, hogy egy bizonyos epigenetikus aláírást vizsgál. (Az epigenetika a modern biológiában a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával.) Ez azoknál a nőknél lehet hasznos, akiknek volt mellrákjuk annak ellenére, hogy a szervezetükben nem volt kimutatható a BRCA1 génmutáció. A tesztelés eredményei egyelőre biztatók, a vizsgálatra már júniusban kérték az emberi tesztelés engedélyezését.
Egy újfajta háromdimenziós technológia, melyet tomoszintézisnek neveznek, még pontosabbá és precízebbé teheti a tumorok helyének lokalizálását. Egy a JAMA szaklapban publikált tanulmány szerint több mint 17 ezer olyan esetben, melyeknél mind a mammográfiás eljárást, mind a tomoszintézist alkalmazták a betegeknél, javult a rák kimutatásának aránya, és ritkábban kellett a betegeket visszarendelni újabb tesztre az első vizsgálat sikertelensége miatt. A két módszer együttes alkalmazása tehát sikeresebbé teheti a daganatok kimutatását.
A vizsgálatok szerint azoknak a nőknek, akik bizonyos fajta szájon át szedhető fogamzásgátlókat használnak – különös tekintettel a magas ösztrogéntartalmú szerekre –, ötven százalékkal nagyobb az esélyük a mellrákra, mint azoknak a nőknek, akik vagy soha nem is szedtek, vagy már abbahagyták az ilyen típusú fogamzásgátló tabletták használatát. Természetesen ezt az adatot óvatosan kell kezelni, hiszen Elisabeth F. Beaber kutató szerint tény az is, hogy a fogamzásgátló tablettáknak számos egészségügyi előnye is lehet, és a fiatal nők esetében alacsony az emlőrák kialakulásának kockázata. Az alacsony ösztrogéntartalmú szerek a tanulmány szerint nem növelték a betegség kialakulásának esélyét.
Azoknak a nőknek, akik a fogantatás céljából különféle meddőségre felírt gyógyszereket kaptak, nem kell aggódniuk, ezek ugyanis nem növelik az emlőrák kialakulásának kockázatát. Egy kutatás, melyben 30 év fölötti nőket vizsgáltak, kimutatta, hogy ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazása nem hozható szoros összefüggésbe a mellrák kialakulásával egy egészen szűk réteget kivéve. Kivételt képeznek azok a nők, akik 12, vagy annál is több cikluson keresztül kapták a Clomid nevű szert. Nekik másfélszer akkora a rák kialakulásának esélye azokhoz a nőkhöz képest, akik soha nem szedtek ilyen gyógyszereket.
A felnőtteknél kialakult cukorbetegség növelheti a kialakult daganat méretét, terjedését és növekedésének gyorsaságát. Az európai mellrák-konferencián nyilvánosságra hozott kutatás szerint a kettes típusú diabétesszel kezelt pácienseknek nagyobb valószínűséggel volt teljesen fejlett, kialakult tumora, mikorra az orvosok diagnosztizálták a betegséget. A vérben található megnövekedett mennyiségű inzulin ugyanis növelheti a tumorsejtek növekedését azáltal, hogy nagy mennyiségű cukorhoz juttatja őket. Éppen ezért a szigorú vércukorszint-ellenőrzés elengedhetetlen a sikeres daganatkezeléshez.
Egy GP2 elnevezésű, mellrákra kifejlesztett kísérleti gyógyszer biztató eredményeket mutatott az emberi tesztek során, és egy napon fontos szerepe lehet abban, hogy a mellrákból felgyógyuló betegeknél ne alakuljon ki később sem daganat. A kutatók 190 gyógyult pácienst vizsgáltak, két csoportra bontva őket. A kontrollcsoport kizárólag az ilyenkor szokásos immunerősítőket kapta, míg a kísérleti csoport tagjai a vakcinát is megkapták az immunerősítő mellé. Utóbbiaknál 57 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki később emlőrák, mint azoknál, akik nem kaptak a vakcinából.
