A Széchenyi-díjas neurológus a program szegedi elemeit bemutató konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a lakosság egyharmada valamilyen idegrendszeri kórképben szenved, csak a migrén mintegy egymillió embert érint Magyarországon. Ennek ellenére az idegtudományi kutatások egészen a legutóbbi évekig nem kaptak olyan támogatást, amely indokolt lenne.
A 12 milliárd forintos támogatással elindult NAP célja egyrészt a már nemzetközileg jegyzett kutatócsoportok megerősítése, munkájuk segítése és a kiváló, külföldön dolgozó, komoly eredményeket elérő magyar kutatók hazahozatala. A Szegedre jutó mintegy egymilliárd forintos forrásból három éven át alap- és klinikai idegtudományi kutatások, valamint a gyógyszerfejlesztések valósulnak meg.
A klinikai kutatásokon többek között azt vizsgálják, hogy különböző kórképek kialakulásában milyen szerepet játszanak az úgynevezett nem kódoló RNS-szakaszok, miképpen lehetséges egyes betegségek diagnózisa bizonyos molekulák szintjének vizsgálatával, valamint milyen összefüggések vannak a neurofiziológiai jellemzők és a klinikai kórképek között.
A gyógyszerkutatásban résztvevő tudósok elsősorban arra keresnek megoldást, hogyan csökkenthető a szellemi leépüléssel járó betegségek előrehaladása. Tamás Gábor, az elméleti idegkutatási program vezetője elmondta, hogy a Szegeden a programban műszerbeszerzésre fordítható forrás felét, mintegy 100 millió forintot egy lokalizációs mikroszkóp építésére fordítják. A kutatócsoportok többek között annak hátterét vizsgálják, hogyan csökkenthetők a súlyos idegrendszeri következményekkel járó, szüléskor fellépő oxigénhiányos állapot következményei, milyen molekuláris folyamatok állnak az idegsejtkapcsolatok kialakulása mögött, vagy hogy van-e összefüggés egy, az idegsejtek cukorfelvételét hatékonyabbá tevő gén működése és a hiperaktivitás között.
