Az 1991. május 7-én felrobbant benesovi bolida a The Astronomy and Astrophysics című folyóirat legújabb számának címlaptörténete, hiszen a cseh tudósoknak a világon elsőkként sikerült ilyen hosszú idő után egy felrobbant meteor darabkáit fellelniük.
Becslések szerint naponta néhány ezer tonna meteorit eredetű anyag hullik a Földre. Ezek túlnyomó részét szabad szemmel nem érzékelhető mikrometeoritok adják. A nagyobbak viszonylag ritkák, ezekből évente körülbelül 40 hullik a Földre.
Akadnak közöttük tűzgömbök, olyan meteorok, amelynek fényessége eléri az 5 magnitúdót, azaz a Vénusz fényességét. Némelyikük érkezését hangrobbanás kíséri, az ilyen tűzgömböket bolidáknak nevezik. Amennyiben a meteor részekre szakad, többszörös, mennydörgésszerű hangrobbanás jöhet létre. A korabeli felvételek tanúsága szerint a tűzgömb szétszakadását meteoriteső követte. Mindazonáltal az esemény utáni hetekben-hónapokban végzett kutatások hiábavalónak bizonyultak, a megsemmisült objektum egyetlen darabkáját sem sikerült megtalálni.
A csehországi Csillagászati Intézet kutatói a tűzgömb felrobbanása után két évtizeddel, 2011 februárjában szedték elő a régi felvételeket, majd a képek alapján korrigálták pályaívét, a feltételezettől 330 méterrel odébb határozva meg a becsapódás helyét.
Számításaik helyesnek bizonyultak: a helyszínen végzett kutatásokon 4 meteoritdarabkát találtak, összsúlyuk eléri a 12 grammot, az elvégzett vegyelemzés tanúsága szerint anyagukat tekintve három kategóriába sorolhatók.
Összetételükben ilyen különböző meteoritokat eddig mindössze egyszer, 2008-ban regisztráltak, amikor Egyiptom és Szudán határán, a Núbiai-sivatagban lehullott az Almahata Sitta meteorit. Becsapódása előtt az égitestet még 2008 TC3 katalógusjelű kisbolygóként tartották számon.
