Összefüggés a születési idő és a hangulati zavarok között

A skizofréniában szenvedő betegek közül néhány százalékkal többen születnek az év egy bizonyos szakaszában.

„A születés évszaka és a hangulati zavarok kialakulásában szerepet játszó affektív temperamentumok összefüggést mutatnak, ennek felfedezése újabb segítség lehet a betegségek okainak megértésében és hatékonyabb gyógyításában” – mondta el az MTI-nek Gonda Xénia, a Semmelweis Egyetemen készült tanulmány első szerzője, klinikai szakpszichológus, gyógyszerész.

A nyáron születettek között kismértékben több a gyors hangulatváltozásra hajlamosító temperamentum, a téliek között a depresszív, az ősziek-tavasziak között az ingerlékeny – hangzott el a Berlinben tartott neuro-pszicho-farmakológiai alapkutatási konferencián. A Rihmer Zoltán vezette kutatócsoport 400 ember személyiségtípusát vetette össze a születés évszakával.

„Régóta folyik az a kutatás, amely a hangulati, tudományos nevén affektív zavarok okait kutatja. Régi klinikai megfigyelés, hogy a skizofréniában szenvedő betegek közül néhány százalékkal többen születnek az év egy bizonyos szakaszában: késő télen, kora tavasszal. Ez nem nagy arány, de ha a teljes népességet nézzük, statisztikailag mégiscsak jelentős a különbség” – magyarázta Gonda Xénia.

A hangulati zavaroknál is megfigyelhető ez, bár kisebb arányban. „Nagyon sok minden okozhatja, ezért kezdtünk el azzal foglalkozni, hogy az egészséges lakosság körében jelen lévő temperamentumok is mutatnak-e ilyen összefüggést a születés évszakával” – folytatta a kutató.

Úgy vélte: ha megértjük ennek az összefüggésnek az okait, akkor közelebb jutunk ahhoz, mely tényezők játszanak szerepet a hangulatzavarok kialakulásában. Ezek a zavarok a népesség nagyon nagy százalékát érintik, és becslések szerint egyre nagyobb jelentőségűek lesznek. „Azt szokták mondani, hogy 2020-ra a legnagyobb gazdasági terhekkel járó betegségek között lesznek a hangulatzavarok” – tette hozzá.

„Nem igazán értjük, mi okozza az általunk megfigyelt, egyéni szinten csekély, de nagyobb mintán egyértelműen megfigyelhető különbségeket. Nagyon sok mindent kellene feltárni még abból, hogy ennek hátterében milyen genetikai és környezeti tényezők állnak, mi a kettő közötti összefüggés és azt milyen biokémiai hatások közvetítik. Mikor azt mondjuk, ha valaki adott évszakban születik, az hajlamosabb egy betegségre, akkor ez nagyon sok mindent jelenthet: összege mindazoknak a környezeti hatásoknak, amelyek a terhesség alatt az anyát, a születése utáni rövid időszakban pedig a babát érik. Ezek azok az időszakok, amelyek a központi idegrendszer fejlődése szempontjából nagyon fontosak” – magyarázta a kutató.

A terhesség egyes szakaszainak évszakai meghatározzák, hogy milyen tápanyagok, vitaminok, egyéb anyagok milyen koncentrációban kerülnek az anyához és a magzathoz az ételekből, milyen kórokozókkal kerül szembe, ez milyen immunválaszhoz vezet, milyen biokémiai reakciók zajlanak a szervezetben. Fontos a hőmérséklet, a fényviszonyok, amelyek a cirkadián ritmust, a szervezetben zajló biokémiai folyamatok belső óráját befolyásolják. „Tudjuk, milyen fontos szerepet játszik ez a hangulatzavarok kialakulásában” – mondta Gonda Xénia.

Azt is több kutatás alátámasztotta, hogy a születés évszaka befolyásolja egyes agyi ingerületátvivő anyagok működésének paramétereit, és bár ezek finom hatások, felnőttkorra nyúlóan is kimutathatók.

Lehetséges, hogy környezeti hatás áll a háttérben, de nem tudni, melyik tényezőé. Lehet genetikai hatás is. Előfordulhat, hogy bizonyos temperamentumjegyekkel rendelkező vagy lelki betegségben szenvedő szülők az év egy részében kisebb valószínűséggel nemzenek gyermeket, például így van ez a szezonális hangulatzavarban szenvedőknél a késő őszi, téli időszakban. Így az erre hajlamosító genetikai tényezők, az ezekhez kapcsolható személyiségjegyek és temperamentumjellemzők kismértékben kevésbé lesznek jelen az ennek megfelelően nyáron, illetve ősszel született gyermekekben. „ A hatás bár csekély, mindenképpen fontos lehet a kedélybetegségek hátterének megértésében. A lényeg, hogy megértsük, hogyan alakulnak ki ezek a zavarok” – összegezte a kutató.