Asszíria az ókori világ katonai nagyhatalma volt, amely óriási szerepet játszott az egész közel-keleti térség történelmének alakulásában. A legkorábbi források a Kr. e. 3. évezred közepén tettek először említést Asszíriáról, amely Kr. e. 612-ig létezett független államként – olvasható az EurekAlert! hírportálon.
Adam Schneider, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem antropológusa és Selim Adali, az isztambuli Koc Egyetem kutatója egy agyagtábla szövegének megfejtése után kezdett vizsgálódni. A levelet egy udvari asztrológus írta, aki Kr. e. 657-ben arról tudósította a királyt, hogy „nem volt termés, nem volt mit aratni”. A paleoklimatológiai vizsgálatok tanúsága szerint nem egyszeri természetes csapásról volt szó, a mai Irak északi részét és Szíria területét sok éven át sújtotta a szárazság a Kr. e. 7. században. A helyzetet súlyosbította a túlnépesedés, különösen drámai volt a helyzet az olyan megapoliszokban, mint a birodalom fővárosa, Ninive. Ezek feltartóztathatatlanul növekedtek Szín-ahhé-eríba király Kr. e. 704 és 681 közötti uralkodása idején. Asszíria folyamatosan gyengült, lakossága lázongott, ráadásként trónviszály, polgárháború sújtotta az országot. Kr. e. 612-ben a babilóniaiak és a médek elfoglalták és lerombolták Ninivét, az asszír birodalom ezután már sosem éledt újjá.
„Ismereteink szerint ez az első tanulmány, amely felveti, hogy az éghajlatváltozás, elsősorban a szárazság okozta az asszír birodalom bukását. Nem állítjuk, hogy éhhalál végzett az asszírokkal, csupán arra mutatunk rá, hogy a szárazság és a túlnépesedés kihatott a gazdaságra, és destabilizálta a politikai rendszert. A folyamat eljutott egy olyan pontig, amikor a birodalom már képtelen volt megbirkózni a belső lázadásokkal és a külső támadásokkal” – magyarázta Adam Schneider, a tanulmány vezető szerzője.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!