Ezért is veszélyes tizenévesen apává válni

Megdőlt az az elmélet, hogy a csírasejtek DNS-mutációi az életkor előrehaladásával szaporodnak.

kn
2015. 02. 19. 13:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korábban úgy vélték, hogy a csírasejtek DNS-mutációi az életkor előrehaladásával szaporodnak. A Cambridge-i Egyetem kutatói több mint 24 ezer apa és gyermekeik adatait elemezték, és azt találták, hogy a tizenéves apák hímivarsejtjei 30 százalékkal nagyobb arányban tartalmaznak DNS-mutációt, mint a huszonéves apáké – tudósított a The Daily Telegraph online kiadása a Proceedings-B című brit tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányról.

A tudósok szerint egyelőre nem világos, miért több az örökletes betegséget is okozó hibás DNS a tizenéves fiúknál. A sejtosztódásnál jelentkező hibás DNS-másolásból eredő mutációk a szervezet különböző sejtjeiben fordulhatnak elő. Az úgynevezett csírasejtekben – amelyekből a petesejt és a hímivarsejt képződik – fellépő mutációk olyan változásokat okozhatnak, amelyek az utódokat is érinthetik.

A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja szerint a serdülő fiúk csírasejtjeiben több mint hatszor nagyobb a DNS-mutációk aránya, mint a serdülő lányok petesejtjeiben. Ennek eredményeképpen a tizenéves apák gyermekeikre is több hibás gént örökítenek.

Korábban azt gondolták, hogy mind a lányok, mind a fiúk csírasejtjei hasonló számú sejtosztódáson mennek át, így a serdülés idejére hasonló lesz a mutáns DNS-ek aránya is. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a serdülés idejére a fiúk csírasejtjei mintegy 150 osztódáson, a lányok csírasejtjei nagyjából 22 osztódáson esnek át.

Életkoruk alapján összehasonlítva az apákat azt találta a kutatócsoport, hogy a tizenévesek csírasejtjeiben mintegy 30 százalékkal magasabb volt a DNS-mutációk aránya, mint a huszonévesekében. A tizenéves fiúk DNS-mutációinak aránya a harmincas éveik végén, negyvenes éveikben járó férfiakéhoz hasonlított.

A kutatás eredményei megmagyarázhatják, miért gyakoribb a fiatalabb apák gyermekeinél a részben génekkel kapcsolatos zavarok, többek között az autizmus, a skizofrénia és a nyitott gerinc előfordulása. Azt is hangsúlyozták azonban, hogy még így is kevés, csak két százalék az abszolút esélye annak, hogy a tizenéves és a negyvenes apák gyermekei rendellenességgel jöjjenek a világra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.