Az értékes csontdarab a modern ember Afrikán kívül talált legősibb maradványa. A tudományos kormeghatározás szerint 50-60 ezer éves koponyát Észak-Izraelben, egy Manot nevű falu melletti barlangban 2008-ban találták még, amelyet egy földrengés mintegy tizenhárom ezer éve betemetett.
A lelet elsősorban azért fontos, mert fényt deríthet az Afrikát körülbelül hatvanezer évvel ezelőtt elhagyó modern ember és a később kipusztult, egy korábbi kirajzás idején Európába került Neander-völgyi ember találkozására. Megerősíti azt a feltételezést, hogy a mai ember elődje mintegy hatvanötezer évvel ezelőtt indult útnak Afrikából a különböző kontinensek felé, és a Közel-Keleten találkozott és keveredett a Neander-völgyiekkel. Ezért az Afrikán kívül élő mai ember génállományának mintegy két százaléka Neander-völgyi eredetre utal.
Noha abban a korban már folytattak temetkezést az emberek, a csont nem volt a föld alá rejtve, feltételezéseik szerint egy vadállat hurcolhatta be a barlangba, ahol számos más állati és emberi eredetű csontot is találtak.
A kutatást a Ben Gurion Egyetemen, a Tel-Aviv-i Egyetemen és az Izraeli Régészeti Hatóságnál dolgozó tudósok végezték, eredményeiket közösen publikálták a Nature folyóiratban. Az észak-izraeli koponya megtalálása előtt ezt az elméletet nem támasztották alá emberi maradványok, ebből az időből származó, Afrikán kívüli modern emberi csontok.
A tudomány jelenlegi, genetikai bizonyítékokkal is alátámasztott állása szerint a modern ember szülőhelye Kelet-Afrikában volt kétszázezer évvel ezelőtt. Onnan több hullámban vándoroltak ki csoportosan az első emberek, a különböző kontinenseken letelepedő jelenlegi modern ember azonban az utolsó, körülbelül hatvanötezer évvel ezelőtti hullám gyermeke.
Izraelben már találtak ebből a korból származó maradványokat pl. a Kármel-hegy egyik barlangjában, de az Neander-völgyi eredetű volt. A két helyen megtalált kétféle lelet egyben bizonyítja a két ősi emberfaj egy időben, egymás közelében élését, keveredésük lehetőségét is.
A tudósok arra nem tudnak választ adni, hogy a csont férfitól vagy nőtől származik-e, de abban bizonyosak, hogy az illető fiatal volt, noha nem gyermek. Úgy vélik, hogy a koponya egy „összekötő láncszemet” jelent, mert genetikai jellegzetességei tükrözik mind az afrikai modern ember, mind a később Európában elterjedt ember vonásait.
