Napfogyatkozásról akkor beszélünk, mikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, vagyis újholdkor. Ez a jelenség már az ősi civilizációk számára is különleges, tisztelt és egyben rettegett eseménynek számított, a csillagászati jelenségek közül a teljes napfogyatkozásnak volt a legnagyobb lélektani hatása. Már az ókori egyiptomiak körében is rettegést és pánikot keltett, mikor egyszer csak eltűnt a nap fénye, és mivel nem tudták a jelenség pontos okát, a pusztulás előjeleként gondoltak rá. Bizonyos távol-keleti kultúrák úgy tartották, egy óriási sárkány kúszik ilyenkor az égre, mely felfalja a Napot, s hasonló hiedelem volt népszerű az Újvilág indiánjainak körében, akik szerint ilyenkor egerek rágják szét az egyre fogyó égitestet. Ilyenkor hangos lármával, zajos ünnepséggel igyekeztek elűzni a gonosz szellemeket.
Elsőként az ókori görögök ismerték fel, hogy mi az oka a Nap fogyatkozásának, és rájöttek arra, hogy nem okoz semmiféle károkat a földi lakosságra nézve. Az azóta eltelt évszázadok alatt a különböző kultúrák mind másképpen közelítettek a napfogyatkozáshoz, ma pedig már néhány elszigetelten élő törzsi közösségtől eltekintve csak a történelemkönyvekben olvashatunk a tudományos magyarázatot mellőző hiedelemvilágokról. Izgalmas azonban belegondolni, hogy az őserdők mélyén, a világ távoli zugaiban háborítatlanul élő primitív törzsek miképpen reagálnak majd a napfény időszakos eltűnésére.
Arról, hogy mire számíthatunk itthon, Mizser Attilát, a Magyar Csillagászati Egyesület titkárát kérdeztük, aki szerint Magyarországról sajnos nem lesz látható a teljes napfogyatkozás, mi két óra húsz percen át figyelhetjük az égitestek együttállását. A jelenség Budapesten 9.39-kor kezdődik, és 11.59-ig tart, csúcspontja a fővárosban 10.48-kor következik be, amikor a Hold majdnem 60 százalékban eltakarja a Napot. Nem szükséges percenként követni az eseményeket, a szakértő inkább azt javasolja, hogy öt-tíz percenként nézzünk fel az égre.
A mostani teljes napfogyatkozás kevés lakott területet érint, főként az Atlanti-óceán térségéből látható, ahogy a Hold egészében eltakarja a Napot, a Feröer-szigetek például kiemelt helyszín. A Spitzbergákon élők ugyancsak izgalmas látványra számítanak, a Hold a Nap 82 százalékát takarja el. A Norvégiától északra fekvő szigetekre már most kirakhatják a telt házas táblát, hiszen 2500 lakosával és 1500 turistával elérte kapacitása maximumát.
2021-ben lesz a következő részleges napfogyatkozás, amely a Dunántúlról nem is látszik majd, inkább csak a keleti országrészből lesz érzékelhető. A teljes napfogyatkozásig sokkal többet kell várni, 2081-ben szemlélhetik ismét a magyarok, ahogy az égitest fényét néhány pillanatra teljesen eltakarja a Hold.
A csillagászati egyesület titkára kiemeli, hogy egy területen átlagosan négyszáz évente fordulhat elő napfogyatkozás, de széles különbségek lehetnek az időpontokat illetőleg. Mi szerencsések vagyunk, hiszen 1999 előtt 1842-ben dokumentáltak napfogyatkozást. Idén ősszel, szeptember 28-án a késői órákban még egy holdfogyatkozást is megcsodálhatunk, tehát csillagászati szempontból el vagyunk kényeztetve idén.
1999-ben – bár több millió erre a célra készült speciális védőszemüveget gyártottak – sokan még mindig kormozott üvegen keresztül néztek a Napba. Ez azonban kifejezetten káros, a csillagászok óva intenek ettől a módszertől; Mizser Attila azt javasolja, akinek esetleg megvan az akkor vásárolt szemüveg, használja. Ha nincs, távcsőboltokban érdemes keresni, de ha elfogytak a készletek, akkor speciális, csillagászati távcsőhöz való fóliát érdemes vásárolni, amelyből házilag is készíthető alkalmas eszköz.
A napkorong felszíni fényessége óriási, ezért sem szabad szemmel, sem távcsővel, sem a fényképezőgép keresőjén keresztül nem szabad sokáig belenézni, mert súlyos szemkárosodáshoz vezethet. A szakértő szerint az ívhegesztéshez használt, sötét szűrőüveges pajzs is alkalmazható 12-es fokozaton. Huzamosabb ideig azonban ezzel sem szem ajánlott a napfogyatkozást figyelni. 20-30 másodperc után érdemes 5-10 perc szünetet tartani – hangsúlyozza a csillagász.
Ahogy az a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján is olvasható, az országban közel negyven helyen lesznek szervezett, távcsöves bemutatók, így akit érdekel, ezekhez csatlakozva szakértői kommentárral figyelheti az eseményt.
A Magyar Tudományos Akadémia is készül a pénteki napfogyatkozásra, Széchenyi téri székháza előtt 9 és 13 óra között speciális napszűrőkkel felszerelt teleszkópokon keresztül biztonságosan követhető lesz a jelenség. A látogatók napfoltokat, esetleg napkitöréseket is láthatnak majd. Mivel a Nap hatvan százalékát takarja el a Hold, teljes sötétségre nem számíthatunk. Az MTA nagytermében két csillagászati ismeretterjesztő előadást és egy élő tudósítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Az élő tudósítás a Feröer szigetekről jelentkezik, amely a teljes napfogyatkozás sávjába esik. Az előadások ingyenesek, azonban a férőhelyek korlátozott száma miatt regisztráció szükséges.
