Az Új-Zélandtól nagyjából ezer kilométerre északra fekvő Kermadec-szigeteknél lévő Havre vulkán kitörésének első bizonyítékai a kelet-ausztráliai és új-zélandi partokon kisodródott vulkanikus habkövek voltak – mondta Rebecca Carey, az ausztrál Tasmaniai Egyetem vulkanológusa az Australian Broadcasting Corporation (ABC) műsorszóró társaságnak adott interjújában. Mint hozzátette: tavaly március óta érkeznek jelentések a partra vetődött habkövekről.
A szakember szerint a kitöréskor nagyjából egy köbkilométernyi habkő került az óceánba. Carey szerint ilyen típusú kitörésre nagyjából tízezer évenként kerül sor, ritka lehetőséget nyújtva a kutatók számára, hogy alaposabban tanulmányozhassák a tűzhányót.
A kutató szerint elsőként egy repülőgép utasától értesültek a tengeralatti vulkán kitöréséről: a nő a magasból vette észre a vulkanikus habkövet és tudván, mi az, értesítette az új-zélandi földtani intézetet. A kutatók ezután műholdas felvételek és a habkövek útjának visszakövetése révén erősítették meg a kitörést. Az öt nemzet szakembereit egyesítő kutatócsoport reményei szerint a mostani vizsgálat segít jobban megérteni a víz alatti vulkánok természetre gyakorolt hatásait.
„A Föld vulkánjainak 75 százaléka a tengerfenéken található. Ezek hőt és vegyi anyagokat juttatnak az óceánba, ami alapvetően befolyásolja a bolygó bio-geo kémiai körforgását. Az ilyen kitörések nagyon gyakoriak, ám hacsak nem találkozunk ilyen habkőtutajjal, vagy nem érzékelünk jelentős szeizmikus mozgást, akkor nem szerzünk tudomást az erupciójukról” – magyarázta Rebecca Carey.
