Megfejtették a 49 millió éves denevérek titkát

A 49 millió évvel ezelőtt élt denevérek teljesen ugyanúgy néztek ki, mint a modern rokonaik.

MTI
2015. 10. 02. 18:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A denevérek – Palaeochiropteryx és Hassianycteris – vörösesbarnák voltak. „A denevérek barnák. Ez talán nem nagy meglepetés, de az igen, hogy ezek a 49 millió évvel ezelőtt élt denevérek teljesen ugyanúgy néztek ki, mint a modern rokonaik” – mondta Jakob Vinther, a Bristoli Egyetem molekuláris paleobiológusa, aki a 2008-ban leírt módszerrel már dinoszauruszok, halak, kétéltűek és megkövesedett tintahalak tintájának színét is vizsgálta.

A most tanulmányozott denevérek egy trópusi erdő tavának környékén éltek a mai Németország területén. A szakemberek az állatok kitűnő állapotú fosszíliáit elemezték, amelyekben úgynevezett melanoszóma sejtszervecskék is megőrződtek. A melanoszómák melanint termelnek, amely meghatározza a bőr, a szőrzet, a tollazat és a szem színét.

„A vörösesbarna melanoszómák nagyjából 500 nanométer átmérőjű apró húsgombócok, míg a fekete melanoszómák nagyjából egy mikron hosszúságú megnyújtott virslik” – magyarázta Vinther. A módszer kritikusai megkérdőjelezték, hogy valóban melanoszómákat és nem baktériummaradványokat találtak-e a kutatók. Vinther csapata azonban most először vegyelemzést is végeztetett a fosszíliákon, ami megerősítette, hogy azok melaninmaradványokat tartalmaznak.

„A biológusok rengeteg dolgot kiolvasnak az élő állatok színéből: milyen környezetben élnek, hogyan védekeznek, vagy épp miként csalogatják magukhoz ellenkező nemű társaikat” – mondta Caitlin Colleary, a Virginiai Műszaki Egyetem paleobiológusa. „Ám mivel a fosszíliák kevés információt szolgáltatnak erre vonatkozóan, a már kihalt állatok színe rendszerint a művészek kreativitására van bízva” – tette hozzá a szakember.

Colleary szerint mindez csupán a kezdet. „A technológia fejlődésével olyan információkat fogunk tudni kinyerni a fosszíliákból, amelyekről ma még nem is sejtjük, hogy ott rejlenek bennük” – jegyezte meg a szakember. A tanulmány eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölték.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.