Minden hozzászólás mellé egy moderátort állítanának

Radikális, és minden eddiginél szigorúbb internetes cenzúrára tett javaslatot az ENSZ bizottsága.

Az ENSZ-nek radikális és veszélyes jövőképe van az internet jövőjéről – ezzel a címmel írt a Washington Post arról a tervezetről, melyet a nemzetközi szervezet Digitális Fejlesztésekért felelős Szélessáv Bizottsága tett közzé a múlt héten. A Cyber VAWG elnevezésű jelentés – utóbbi szó a lányok és a nők elleni erőszakot takarja – már a bevezetőjében kifejti: az online zaklatás egy „világméretű probléma”.

Ennek megoldására az ENSZ bizottsága most egy egészen új, radikális megoldási javaslattal állt elő. Mint a cikk írja, az amerikai törvények szerint az olyan közvetítők, mint a Twitter és a Facebook nem vonhatók felelősségre azért, amit a felhasználóik írnak ezekre a felületekre. Azonban a tervezet előírná, hogy a közösségi oldalakat proaktív rendfenntartásra kötelezzék minden felhasználói profil és bejegyzés esetében. Sőt, még azt is szorgalmazzák, hogy egyedül azoknak az oldalaknak adjanak „működési engedélyt”, amelyek vállalják a rendfenntartást.

A jelentés kevés szót ejt arról, hogy ez konkrétan hogyan is működne a valóságban. Viszont többször is utalást tesz arra, hogy a közösségi szolgáltatóknak szigorúbb zaklatásellenes szabályokat kellene alkalmazniuk, és ezt a kormányoknak be is kellene tartatniuk.

Mint fogalmaznak: „a politikai és kormányzati szerveknek élniük kell az engedélyezési előjogukkal”, hogy jobban védjék az emberi és női jogokat, mindezt oly módon, hogy „csak azoknak a távközlési és kereső szolgáltatóknak adjanak engedélyt, amelyek ellenőrzik a tartalmukat és ennek terjesztését”.

Portálunk az ENSZ-jelentés kapcsán felkereste Schmuck Rolandot, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karnának oktatóját, a téma hazai kutatóját. A szakember emlékeztetett arra, hogy a tartalomszolgáltatók általában kétféle megoldást alkalmaznak a moderálásra. Az egyik esetben mikor a felhasználó beküld egy tartalmat, az rögtön megjelenik a felületen, a honlap üzemeltetője pedig ezt a tartalmat utólagosan moderálhatja, amennyiben ez szükséges. Tipikusan így működnek az online fórumok.

A másik esetben a tartalom nem jelenik meg rögtön, hanem a honlap üzemeltetője egy értesítést küld arról, hogy a beküldött tartalom moderálásra vár. Ez utóbbit akkor szokták alkalmazni, amikor kisebb mennyiségű moderálandó tartalommal találkoznak. Utóbbi módszert a specializált weboldalak alkalmazzák.

Azonban a közösségi oldalak esetében az óriási adatmennyiség miatt már lehetetlen ezeket a megoldásokat alkalmazni, ezért a felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy jelentsék azt, ha valaki megszegte a szabályokat. A szakértő szerint, ha mindez a jövőben nem lenne elegendő, és vissza kellene térni az előbbi módszerekhez, az éppen az élményt venné el a felhasználóktól, hiszen így várniuk kellene a bejegyzésük megjelenésére. „Annyi moderátor nincs a világon, amennyi a Facebookot figyelni tudná, de ha valahogy mégis megoldanák, akkor is rengeteg időbe és munkába telne ez” – hangsúlyozta a szakember.

Ezen kívül azok a technikai feltételek sem állnak még rendelkezésre, amelyekkel automatizálható lenne a moderálás. A szakember kiemelte, hogy a Google a képkeresőjénél használ olyan algoritmusokat, hogy az erotikus tartalmak ne jelenjenek meg – ez azért működik jól, mert a képek szűrése meglehetősen jól algoritmizálható. Ugyanakkor az eBay üzenetküldő rendszerénél az automatikus moderáció már nem működött. Ez szavakra keresett rá, és amelyik üzenetben például szerepelt a „PayPal” szó, azt nem lehetett elküldeni. Végül az eladókkal már a szükséges kommunikációt sem lehetett lefolytatni, ezért a felhasználók trükközni kezdtek, amivel megkerülték a moderációt – hangsúlyozta a szakértő.

Mivel nem létezik tökéletesen szűrő algoritmus, a közösségi oldalak automatikus moderálása esetén rengeteg olyan tartalom esne ki, mely nem szolgált rá az eltávolításra. Sőt, a cenzúra bizonyos esetekben lehetetlenné is teheti a kommunikációt, hiszen ha ismeretlen nőnek írnánk, az üzenetünket lehet, hogy el sem küldené a rendszer, mert ezt is zaklatásnak tekinthetné.

Kérdésünkre, hogy miként változtatná meg a mindennapjainkat, ha az ENSZ bizottságának sikerülne keresztülvinnie a javaslatot, Schmuck Roland elmondta: így bizonyosan lassabbak lennének a közösségi oldalak, legalább olyan mértékben, mint az új hirdetések elfogadása esetében, amelyeket most is személyesen ellenőriznek. Amennyiben pedig ezt algoritmusokkal végeznék, bizonyosra vehető, hogy fontos tartalmak nem érkeznének meg a címzetthez.

„Ezek az oldalak arról szólnak, hogy a felhasználók egymással beszélgetnek és megosztanak tartalmakat. Így nem látom értelmét egyik javasolt megoldásnak sem” – hangsúlyozta a szakember. Véleménye szerint csak az erősen kifogásolható képeket kellene cenzúrázni. Végső soron a megoldást az jelentené, ha a felhasználók körültekintőbben járnának el mind a megosztott tartalmak, mind az azokra való reakciók, válaszok tekintetében – tette hozzá.