Magyar találmány robbant nagyot az energiapiacon

A FUTI több mint hűthető-fűthető térkő: áramot termel a napsütésből, a hőből és a lépéseinkből is.

A három, egyébként külön-külön már létező technológia ötvözete adja az igazi innovációt – mondta el Ilyés. A lépésenergia elenyésző arányban hasznosítható, mintegy 30 ezer lépést kell megtenni, hogy feltöltsünk egy mobiltelefont, a három technológia egyesített ereje viszont nem kevés áramot termelhet:

„minden veszteséggel együtt 12 négyzetméter FUTI egy egész háztartás energiaigényét kitermelné”.

Persze további előnye is van a FUTI-nak. Mint Cseh korábban elmondta, a köztereken is kiváló megoldásnak bizonyulhat. Egyrészt, mert ellenálló és nem is túl drága: csekély hatással van a felületre téli-nyári erózió, a minimális súlya miatt kevés ember szükséges a lerakásához és nem kell hozzá (szemben a hagyományos térburkolatokkal) aládolgozottság, speciális, nagy mennyiségű fugaanyag. Emellett a térkőbe beépített érzékelőhöz hozzá lehet igazítani a közvilágítást – csak akkor kapcsol fel teljes fényerőre a lámpa, ha a sétányon, téren jár valaki. Ezen felül a forgalmas területeken össze lehet kötni a felületbe beépített érzékelőt a térfigyelő kamerákkal – a felvétel arra a részre fog irányulni, ahol éppen mozgás van. Így optimalizálja az energiafelhasználást is.

A készítők 150 wattos napi energiatermeléssel számolnak egy négyzetméter panel esetén, eszerint amennyiben a Blaha Lujza tér felújítása során FUTI-t használnánk, akkor a nagyjából 1300 négyzetméternyi térkövezett felületen évente 71 megawatt elektromos áramot tudnánk előállítani – ha a most megújuló Széll Kálmán téren használnák az energiatermelő panelt, a körülbelül 6-7 ezer négyzetméternyi felületen még több energiát termelhetne Budapest.

Emellett a már említett, hőkülönbségből energiát kinyerő ún. Peltier-modul képes ugyanilyen elven energia-visszaforgatással hőt kibocsátani, vagy hűteni is: így a forró nyarakon hűthető a köztér, télen pedig leolvasztható róla a hó vagy a jég.

Megoldandó problémák azért akadnak: például elérni, hogy ne csússzon a felület, de a fény mégis átmenjen rajta. Vagy, mint Cseh elmondta nekünk, egy-egy kocka teherbírása jelenleg 300 kilogramm, tehát egyelőre hiába számolunk impozáns eredményekkel, az autóforgalom terhelését egyelőre hosszabb távon nem bírná el.

Az ötletgazdák célja, hogy újra felhasználják az elvesztegetett erőforrásokat. Mint Ilyés elmondta, a FUTI jelenlegi teherbírásának fokozásával a közúti forgalom terheit is elviseli majd, így útburkolathoz is használható lesz ez a megoldás. Hazánkban 2017 és 2020 között 1900 kilométernyi utat terveznek építeni. Ha csak ennek 10 százalékát „köveznék ki” FUTI-val, akkor az – Csehék szeptemberi számításai szerint – egy év alatt 1000-1200 gigawattnyi áramot termelne (ez egyenértékű hazánk éves nukleáris energiatermelésének 8 százalékával), kiindulva a magyarországi napfényes órák számából, a fény erejéből, és még sok más tényezőből.

Nem ez az egyetlen, hasonló technológia a világon. Nemrég röviden írtunk arról, hogy egy Rio de Janeiro-i favelában felépítették a világ első olyan futballpályáját, amelyen a játékosok mozgásukkal termelik a világításhoz szükséges energiát, illetve, hogy Londonban egy helyütt például olyan járólapot fejlesztettek ki, amely a járókelők lépéseinek eddig kihasználatlan energiáját hasznosítja.

A burkolatot mindkét esetben a Pavegen cég készítette. A londoni székhelyű vállalat egy már 1880-ban megalkotott technológiát ültetett át a hétköznapi gyakorlatba, ugyanis piezoelektromos cellákon keresztül termelnek energiát. A Pavegen technológiája minden egyes lépésből 7 wattnyi elektromos áramot állít elő – nyilatkozta korábban a CNN-nek Laurence Kemball-Cook, a vállalat vezérigazgatója. Az energiát összegyűjti  és 100 lépésből elég energiát termel a világításhoz, valamint további kis eszközöknek.

Ezzel kapcsolatba most Cseh arra világított rá, hogy ennek a technológiának két hátránya van: egyrészt igen költséges, másrészt csak az emberi lépés energiáját használja fel. Mint szerdán kollégája elmondta: Hollandiában már készült hasonló technológiával bicikliút, azonban annak száz métere egymilliárd forintnak megfelelő euróba került, így legfeljebb arra volt jó, hogy a megrendelő környezetvédő elkötelezettségét demonstrálja.

A Design Terminal díja egyébként 2 millió forintos pénzdíj mellett médiamegjelenést és mentorálást is jelent, a csapat célja most az, hogy 4-5 hónapos fejlesztés után mintegy 5 négyzetméteres tér lefedését is meg tudják oldani. Mint kérdésre Ilyés elmondta, a projektnek akkor van létjogosultsága, ha a FUTI-elemek elérik a 20 éves élettartamot, és 50 ezer forint alatt marad egy négyzetméter gyártási költsége – ez esetben 10 év alatt megtérülne a befektetés.

Mint mondta, befektetők már megkeresték őket, egyelőre hazai beruházókban gondolkodnak.