Nemcsak okos emberekre, okosvárosokra is szükség van

Járókelőt érzékelő közvilágítás, napenergiát használó kerékpárút és futballpálya, ezek is az intelligens városok tartozékai. Most Barcelona az éllovas, a hazai települések a futottak még kategóriában vannak.

Persze nem ez az egyetlen okos megoldás a katalán fővárosban. Jelentős újításként állították fel az okoslámpákat, melyek érzékelik a fényviszonyokat, és mindig a napszaknak megfelelő a fényerősségük, így az amúgy is környezetbarát ledek még több energiát takarítanak meg. És ha ez nem elég, a lámpák érzékelik, mikor közelít gyalogos, és csak akkor kapcsolnak teljes fényerőre, ha tényleg szükség van rá. Emellett a városban szinte kizárólag szelektíven gyűjtik a szemetet. A köztéri kukák egy részébe szenzor van beépítve, mely érzékeli, ha a kuka megtelt, és értesíti a hulladékgyűjtő céget, így időben ki tudják üríteni az edényt. Ja, és a városban szinte mindenhol van ingyenes wifi.

London szintén előkelő helyen végzett az okosvárosok listáján: az angol fővárosban egy helyütt például olyan járólapot fejlesztettek ki, amely a járókelők lépéseinek eddig kihasználatlan energiáját hasznosítja.

A hollandiai Brabant városban nem meglepő módon az egyik legnépszerűbb közlekedési formához, a kerékpározáshoz készítették el az egyik fejlesztést. Egy olyan világító felületű kerékpárutat alakítottak ki, mely teljes mértékben megújuló energiát használ.

Brazíliában sem tétlenkedtek. Egy Rio de Janeiro-i favelában felépítették a világ első olyan futballpályáját, amelyen a játékosok pályára lépésükkel termelik a világításhoz szükséges energiát. A pálya megmutatja, milyen nagyszerű megoldások születnek, ha a sport és a tudomány találkozik egymással – mondta az átadáskor Pelé.

Egyelőre nincs olyan magyar város, mely meg tudná közelíteni az okosvárosok élmezőnyét, de Budapest mellett több vidéki fellegvár vezetése gondolja úgy, hogy érdemes összekapcsolni a kellemest a hasznossal, azaz a technológiát átültetni a hétköznapi életbe. Az IBM Magyarország Kft. megbízásából négy évvel ezelőtt készített Az okos városok címmel tanulmányt az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete. A vizsgálat akkor hét indikátor alapján határozta meg a vidéki városok fejlettségi szintjét.

Az élmezőnyben végzett többek között Szeged és Veszprém. Ezekben találhatók meg legnagyobb mértékben az intelligens várossá válás lehetőségei a tanulmány szerint. Hogy hol tartanak ezek a városok most? Józsa Tamás, Veszprém kabinetfőnöke az MNO-nak elmondta, hogy várhatóan őszre készül el teljesen az a tanulmány, amely tartalmazza az okosvárossá válás gyakorlati elemeit. Mint mondta, Veszprém 2016-ban tarthat majd ott, hogy a 2014–20-as időszak uniós forrásait felhasználhassa. Józsa a tanulmány négy pillérét emelte ki:

Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere arról beszélt az MNO-nak, hogy a város külön figyel az energiahatékonyságra. Ennek ékes példája, hogy az országban Szegeden a legmagasabb a panelrekonstrukció aránya. Elmondta, hogy továbbra is kiemelt szempont a magas színvonalú közösségi közlekedés fenntartása, emellett pedig tovább fejlesztik a informatikai rendszereket. Mint mondta, iskolai energetikai rekonstrukció is szerepel a tervek közt. Végső célként Nagy egy-egy városrészre kiterjesztett megoldásokat jelölt meg. Hangsúlyozta, hogy a település legnagyobb foglalkoztatójával, a Szegedi Tudományos Egyetemmel már egyeztetett a déli városrész komplex fejlesztéséről.