Újabb javaslat arra, hogyan védjük meg a Földet

A legfőbb kérdések közé tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése.

MTI
2015. 12. 09. 20:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ez a szöveg megpróbálja a lehető leghívebben visszaadni a születőben lévő kompromisszumokat” – fogalmazott Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímaértekezlet elnöke a plenáris ülésen. Azt is jelezte, hogy a 29 oldalas tervezet „természetesen még nem a végső változat”.

A francia elnökség és a tematikus munkacsoportok között közvetítő kilenc miniszter szerdára virradó egész éjjel dolgozott a dokumentumon. „Előreléptünk, de még mindig sok a munka” – mondta Laurent Fabius.

A delegációk délután tanulmányozhatják a szöveget, majd este 8 órakor ismét összeülnek, hogy kifejtsék első benyomásaikat, és feltehetően éjjel is folytatják az egyeztetéseket.

„Hosszú lesz az éjszaka” – mondta James Fletcher, a klímaváltozás miatt az eltűnéssel fenyegetett Saint Lucia szigetállam energiaügyi minisztere, aki az egyik tematikus munkacsoport közvetítő minisztere. Prakash Javadekar indiai tárcavezető pedig azt mondta, hogy „a következő 48 óra nehéz lesz”.

A francia külügyminiszter szerint a kulcskérdésekről még mindig nem született meg a kompromisszum, azaz a finanszírozás, a megállapodás célkitűzési szintjének, valamint a fejlődő, a fejlett és a fejlődésben lévő országok közötti erőfeszítések megosztásának kérdései még nem tisztázottak.

Sajtóhírek szerint az aláírók arra akarják elkötelezni magukat, hogy a Föld légkörének felmelegedését nem az eredetileg tervezett 2, hanem 1,5 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A megállapodás állítólag politikailag kötelező érvényű lesz, de nem ír elő szankciókat azon államokkal szemben, amelyek nem tartják be azt.

A legfőbb kérdések közé tartozik még mindig, hogy milyen hosszú távú célok teszik lehetővé az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését, mennyi időnként kell az államok kibocsátási célszámait felülvizsgálni, amelyek egyelőre még a 2 Celsius-fokos maximalizáláshoz sem elégségesek, és az, hogy miként lehet átláthatóvá tenni az országok garanciavállalásait.

A déli, fejlődésben lévő országoknak a klímavédelemhez nyújtandó pénzügyi támogatások jellege (kölcsön, adomány, állami vagy magántámogatás) sem világos még, és az sem, hogy ehhez melyik ország mekkora mértékben járul hozzá.

John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy hazája 2020-ig megduplázza a klímaváltozás által leginkább sújtotta országoknak nyújtott támogatásokat, amelyek összege tavaly 430 millió dollárnak felelt meg.

A fejlett országok azt szeretnék, ha azok a fejlődő államok, amelyek életszínvonala jelentősen emelkedett az elmúlt években, felsorakoznának az adományozók közé. Washington elsősorban az öbölmenti országokra, Dél-Koreára, Szingapúrra és Brazíliára próbál nyomást gyakorolni.

A francia diplomácia célja, hogy a megállapodás végső szövegét péntek délután 6 órakor jóvá tudja hagyni az ENSZ klímakonferenciája.

Korábban beszámoltunk arról, mely országokat sújtja leginkább a klímaváltozás. Három balkáni ország is van a szélsőséges időjárási események által 2014-ben leginkább sújtott hat nemzet között: a lista első helyén Szerbia, a harmadikon Bosznia-Hercegovina, a hatodikon Bulgária szerepel.

Itt pedig arról olvashat, hogy Európa egyik legsérülékenyebb országa vagyunk. A földtani közeget komoly károk érik a kiegyenlítetlen csapadékviszonyok következtében fellépő árvizek és aszályok miatt. Kritikus területnek tekinthetők hazánkban az instabil balatoni magaspartok, ahol rendszeres az omlásveszély. De az éghajlati változások az épületekre is hatással vannak. A maximális széllökések ereje az utóbbi években megnövekedett, az épületek homlokzatai és tetőszerkezetei nincsenek felkészülve a megváltozott körülményekre.

A felmelegedés következtében a szúnyogok észak felé húzódnak, bizonyos törzsek elszaporodása pedig Észak-Amerikára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Európára is hatással lehet – mondta az MNO-nak a Szent László Kórház főorvosa. A szakember három fertőzéses megbetegedés, a dengue-láz, a chikungunya-láz és a zika-láz veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.