John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy hazája 2020-ig megduplázza a klímaváltozás által leginkább sújtotta országoknak nyújtott támogatásokat, amelyek összege tavaly 430 millió dollárnak felelt meg.
A fejlett országok azt szeretnék, ha azok a fejlődő államok, amelyek életszínvonala jelentősen emelkedett az elmúlt években, felsorakoznának az adományozók közé. Washington elsősorban az öbölmenti országokra, Dél-Koreára, Szingapúrra és Brazíliára próbál nyomást gyakorolni.
A francia diplomácia célja, hogy a megállapodás végső szövegét péntek délután 6 órakor jóvá tudja hagyni az ENSZ klímakonferenciája.
Korábban beszámoltunk arról, mely országokat sújtja leginkább a klímaváltozás. Három balkáni ország is van a szélsőséges időjárási események által 2014-ben leginkább sújtott hat nemzet között: a lista első helyén Szerbia, a harmadikon Bosznia-Hercegovina, a hatodikon Bulgária szerepel.
Itt pedig arról olvashat, hogy Európa egyik legsérülékenyebb országa vagyunk. A földtani közeget komoly károk érik a kiegyenlítetlen csapadékviszonyok következtében fellépő árvizek és aszályok miatt. Kritikus területnek tekinthetők hazánkban az instabil balatoni magaspartok, ahol rendszeres az omlásveszély. De az éghajlati változások az épületekre is hatással vannak. A maximális széllökések ereje az utóbbi években megnövekedett, az épületek homlokzatai és tetőszerkezetei nincsenek felkészülve a megváltozott körülményekre.
A felmelegedés következtében a szúnyogok észak felé húzódnak, bizonyos törzsek elszaporodása pedig Észak-Amerikára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Európára is hatással lehet – mondta az MNO-nak a Szent László Kórház főorvosa. A szakember három fertőzéses megbetegedés, a dengue-láz, a chikungunya-láz és a zika-láz veszélyeire hívta fel a figyelmet.
