A mintegy 965 kilométer hosszú korallzátony, amely Francia Guyana partjaitól húzódik Brazília Maranhao szövetségi államáig, meglepte a tudósokat, kormányzati illetékeseket, valamint az olajvállalatokat, amelyek megkezdték az olajfeltárási munkálatokat a térségben – adta hírül a The Guardian brit napilap.
A korallzátony létezésére senki nem gyanakodott, mivel a világ nagy folyói szétszabdalják a zátonyrendszereket, és ezért azokon nem nő korall. Ráadásul a korallok a tiszta, napfénnyel jól átitatott, sós vizekben élnek, viszont az Amazonas torkolata a világ egyik legiszaposabb torkolatvidéke, a folyó több ezer kilométeren magával sodort és óceánba mosott hordalékával.
A korallzátony azonban jól fejlődik az Amazonas édesvízi torkolatának vize alatt. Más korallzátonyokhoz képest viszonylag gyenge állapotban van, ennek ellenére több mint 60 szivacsfajt, 73 halfajt, rákot, tengeri csillagot találtak a térségében – írták a tudósok a Science Advances folyóiratban.
Patricia Yager, az amerikai Georgiai Egyetem óceán- és klímaváltozás-kutató professzora szerint a szakembereket nagyon meglepte a korallzátony léte. „Elképedtem, csakúgy, mint a másik 30 óceánkutató” – mondta a The Atlantic című lapnak.
Az újság szerint a korallzátonyt azonban súlyos veszély fenyegeti, a brazil kormány 80 parcellára adott ki kőolaj-feltárási engedélyt a térségben, ezekből 20 esetében már meg is kezdődött az olajkitermelés, némelyik épp a korallzátony fölött.
