A tumor egyetlen kutyában fejlődött ki mintegy 11 ezer éve, ám túlélte a gazdaállatot, mert más kutyákat fertőzött meg és a mai napig fennmaradt.
A kutatócsoport a világ 39 országából származó 449 daganat mintája alapján térképezte fel a kór terjedését. Azt is megállapították, hogy a betegség kontinenseken átívelő legutóbbi útjainak némelyike egybeesik a tengeri kereskedelem útvonalaival.
Az eLife online tudományos lapban közzétett kutatás nemcsak a terjedési útvonalakat, hanem a tumor genetikai történetét is feltárta, megmutatta, hogy a daganat a DNS meglepően nagy mennyiségét a gazdaállattól szerezte.
A kutatás az úgynevezett mitokondriális DNS vizsgálatán alapult. A mitokondrium a sejt szervecskéje, raktározza az energiát és ellátja vele a sejtet.
A tudósok egy ritka, de ismétlődő eseményre koncentráltak: a tumor és kutyák millióinak évezredeken át tartó „együttélése” alatt legalább ötször fordult elő, hogy a daganat és az állat mitokondriális DNS-t cserélt.
„A kutya általában átmeneti vendéglátó, továbbadja a kórt más kutyáknak. Néha azonban megesik, hogy a kutya mitokondriális DNS-e behatol a daganatsejtbe. Tehát a tumor ma nem a 11 ezer éve élt kutya, hanem más gazdaállatok DNS-ét hordozza, ezt adja tovább a következő négylábúnak” – magyarázta Elizabeth Murchison, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Az öt „teljes csere” miatt keletkezett a ma létező daganat öt nagy ősi csoportja. A további fokozatos kis változások elemzésével térképzeték fel a kór világ körüli útját.
A kutyák nemi szerveinek daganata (CTVT, canine transmissible veneral tumor) bármilyen fajtájú kutyát megtámadhat, jelenleg hat kontinens ebei hordozzák.
A CTVT a kevés, fertőzéssel terjedő daganatok egyike, a tasmán ördögöt kihalással fenyegető pofarák egy másik ebből a csoportból.
Mivel a CTVT-daganat sejtjeit vissza lehetett vezetni egyetlen 11 ezer évvel ezelőtti állatra, ezt a kórt tekintik a természet legősibb és „legtermékenyebb” rákjának.
