Korábban csupán fejlődésének hetedik napjáig tudták megfigyelni az emberi embriókat, ezt követően beültették az anyaméhbe, hogy ott fejlődjön tovább. Ezúttal azonban brit és amerikai kutatók egy új laboratóriumi módszert alkalmaztak, amelyet korábban egérembriók méhen kívüli nevelésénél próbáltak ki.
Az új technikával, amellyel az anyaméh biztosította feltételeket imitálták a laboratóriumi körülmények között, a kutatócsoportok szinte óráról órára figyelhették meg az emberi embrió növekedését, fejlődését tizenhárom napon át.
„Ez a legrejtélyesebb szakasza az emberi fejlődésnek. Ez az időszak meghatározó a szervezet kialakulása szempontjából” – mondta el Magdalena Zernicka-Goetz, a Cambridge-i Egyetem professzora, a brit kutatás egyik irányítója. A professzor és kollégái fejlesztették ki az új laboratóriumi módszert, amellyel az amerikai kutatócsoport is dolgozott.
A két kutatócsoport, a brit és az amerikai szerdán a Nature és a Nature Cell Biology című folyóiratban külön tanulmányban publikálták eredményeiket. A tudósok beszámoltak arról, hogy azok a sejtek, amelyekből az emberi test kialakul, hogyan hozzák létre beültetés utáni emberi embrió alapvető struktúráját.
„Az embrió fejlődése rendkívül összetett folyamat, és habár a mi módszerünk esetleg nem képes teljesen reprodukálni ennek a folyamatnak minden aspektusát, azt lehetővé teszi, hogy feltárjunk egy korábban nem ismert, fontos önszervező erőt” – jelentette ki Marta Shahbazi a Cambridge-i Egyetemről, aki részt vett a kutatásban.
Mindkét kutatócsoportot meglepetésként érte, hogy az embriók a méhen kívül is képesek az „önszervezésre”, vagyis arra, hogy elkezdjék kifejleszteni a kulcsfontosságú szerveket az anyától származó minden biológiai információ nélkül.
„Ez számomra ellentmondásos. Korábban úgy véltük, amint az embrió megtapad, kölcsönhatásba lépnek az anyai és az embrionális komponensek, és ez szükséges az embrió fejlődésének következő lépéseihez” – mondta el Ali Brivanlou, a New York-i Rockefeller Egyetem tudósa, az amerikai kutatócsoport tanulmányának vezető szerzője. Az ő munkájukat a Nature ismertette.
A kutatás azonban nemcsak az emberi embrió fejlődéséről szolgál fontos ismeretekkel, hanem az in vitro megtermékenyítés és a regeneratív gyógyítás területének fejlesztéséhez is hozzájárulhat a tudósok szerint.
A kutatással kapcsolatban egyúttal felvetődött annak a nemzetközi törvénynek az esetleges felülvizsgálata, amely tiltja, hogy a tudósok két hétnél tovább emberi embriót neveljenek.
Zernicka-Goetz egy londoni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy tengernyi új tudásanyaggal gazdagodhatnánk, ha laboratóriumi körülmények között csak néhány nappal is tovább lehetne nevelni az emberi embriókat.
„Mielőtt megfontolnánk a jelenlegi törvény bármilyen megváltoztatását, nyilvánosan kell megvitatni az előnyeit és hátrányait” – vélekedett Sarah Norcross, a meddőséggel és a genetikai betegségekkel küzdők érdekeit képviselő közhasznú brit szervezet, a Progress Educational Trust igazgatója.
