A nyugat-ausztráliai Kimberley régióban felfedezett töredék korát 45-49 ezer évesre teszik, ami azt jelenti, hogy az ember az eddig véltnél 10 ezer évvel korábban találta fel a kőbaltát.
Az apró, hüvelykujjnyi baltadarab ugyanis ennyivel idősebb annál a töredéknél, amelyet 2010-ben fedeztek fel Észak-Ausztráliában. Mivel ennél idősebb kőbaltalelet nem ismeretes, a kőkori töredék arra utal, hogy az ausztrál őslakosság volt az első népcsoport, amelyik feltalálta és alkalmazta az eszközt.
„Japánban mintegy 35 ezer éves kőbalták kerültek elő, a Föld más tájain azonban a mezőgazdasággal együtt, nagyjából 10 ezer éve bukkantak fel” – mondta el az ABC csatornán Sue O’Connor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora, aki a maradványt megtalálta.
A lelet alapján az ausztrál törzsek, amelyek a történészek szerint 50-55 ezer évvel ezelőtt népesítették be a kontinenst, ügyesebb szerszámkészítők voltak, mint eddig hitték.
O’Connor az 1990-es években találta meg a töredéket, de csak 2014-ben vizsgálta meg újra, a szénizotópos kormeghatározáshoz Peter Hiscock, a Sydney Egyetem régészprofesszora segítségét kérte. A kutatók 43 941-48 875 évesnek határozták meg a faszénüledék korát, melyben a baltadarabra bukkantak.
Hiscock szerint a szerszám alakját nem a természet formálta, embernek kellett kialakítani és lágyabb kőzeten simára csiszolni azt.
Állítása bizonyítására fogott egy bazaltdarabot a lelet származási helyéről és homokkőhöz kezdte dörzsölni.
„800 oda-vissza mozdulat kellett, hogy ugyanolyan sima legyen a bazalt, mint a baltadarab. Ez nem olyan dolog, ami véletlenül is megeshet” – magyarázta a professzor.
