Ennek oka az erózió, a földek túlzott használata, elsavasodása és sóssá válása, vegyi anyagok általi szennyezése – olvasható a sivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem június 17-i világnapjához időzített jelentésében. Amennyiben a földek jelenlegi használatán nem változtat az ember, 2050-re 320-849 millió hektár föld alakulhat át a füves területek, szavannák vagy erdők kárára.
A problémát a növekvő népesség és a klímaváltozás okozza. A populáció globális növekedésével, a klímaváltozás erősödésével és az embereknek a városokba költözésével egyre nehezebb lesz fenntarthatóan elegendő növényt termeszteni, élelmiszert termelni, üzemanyagot előállítani a szükségletek kielégítésére anélkül, hogy ne károsodjanak tovább a világ véges földforrásai – hívta fel a figyelmet a jelentés.
A sivatagosodás és a szárazság elleni világnapot az ENSZ-közgyűlés 1995. évi határozata értelmében tartják annak emlékére, hogy 1994. június 17-én fogadták el Párizsban az elsivatagosodás és szárazság elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót. A sivatagok terjeszkedése több mint egymilliárd ember létét, az egész földfelszín egyharmadát, Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti. Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek számít, a Duna–Tisza közi Homokhátságot – ahol 40 év alatt 3-4 méterrel csökkent a vízszint – a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. A probléma kezelésére kormányhatározat született, a tervekben ötven víztározó kialakítása szerepel.
