Itt a válasz
Rétvári Bence kérdésére a tárca október közepén hosszú parlamenti választ adott, ám abból nem derült ki túl sok. Illetve mégis, de lássuk a részleteket! A minisztérium válasza – melyet Barna-Szabó Tímea miniszterhelyettes jegyzett – bevezetésképpen rögzítette, hogy a szociális szolgáltatások fejlesztését a kormány az idősek tényleges szükségleteiből kiindulva tervezi meg, ám ehhez meg kell ismerni a területi szükségleteket és az érintettek véleményét. – Adatvezérelt szociális szolgáltatástervezést kívánunk megvalósítani. Ennek részeként fel kell tárni települési és térségi szinten az idős népesség számának és összetételének változását, a meglévő szolgáltatási kapacitásokat, a hozzáférési hiányokat, az ellátási várakozásokat, valamint az egészségügyi és szociális szükségleteket – áll a tárca válaszában, amelyből kiderült az is: az idősek körében végzett úgynevezett attitűd- és szükségletfelmérésre alapoznák a fejlesztéseket.
Ez többek között arra adhat választ, hogy a nyugdíjasok milyen élethelyzetben milyen segítséget tartanak megfelelőnek, meddig szeretnének saját otthonukban maradni, milyen otthoni, közösségi és bentlakásos szolgáltatásokat vennének igénybe, és melyek azok az akadályok, amelyek ma nehezítik számukra a segítséghez való hozzáférést.
– Ahol az adatok bentlakásos kapacitáshiányt mutatnak, ott indokolt lehet új férőhelyek létrehozása – jegyezték meg, közölve azt is, hogy más térségekben ugyanakkor a házi segítségnyújtás, az étkeztetés, a nappali szolgáltatások, a jelzőrendszeres segítségnyújtás vagy más, az önálló életvitelt támogató szolgáltatások fejlesztése jelenthet jobb megoldást. Végezetül leszögezték, hogy a konkrét fejlesztési helyszínek kijelölése csakis ezeknek a tényezőknek az együttes, gondos értékelése után történhet meg.
