Magyar Péter elismerte: tudatos döntés volt, hogy elvették a 14. havi nyugdíj második részletét

A miniszterelnök az alkotmányozásról is beszélt.

Magyar Péter elárulta, komoly viták voltak a jövő évi költsévetés tervezése során Fotó: Fotó: Vémi Zoltán

Tudatos döntés volt a 14. havi nyugdíj második részletének elhagyása

Az idei évhez hasonlóan jövőre is egyheti összegű lesz a 14. havi nyugdíj és nem emelkedik kéthetire. A kormányfő megerősítette: tudatos döntés volt a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, mégpedig a 14. havi nyugdíj további építése helyett. A SZÉP-kártyáról közölte: jövőre a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők évi 50 ezer, a 250–500 ezer forint közötti ellátást kapók 25 ezer forint támogatáshoz juthatnak. A program 2030-ra nyeri el végleges formáját és mintegy 2,2 millió embert, a nyugdíjasok 97 százalékát érintheti.

Mint azt korábban megírtuk, az Orbán-kormány azt ígérte, hogy a 14. havi juttatás évről évre növekszik egy heti összeggel, így 2027 elején kétheti, vagyis félhavi nyugdíjat kaphattak volna az arra jogosultak.

Emiatt 155 milliárd forinttól esik el a 2,4 millió nyugdíjas.

Magyar Péter közlése szerint tehát ehelyett vezetik be a nyugdíjas SZÉP-kártyát, de az sem úgy történik majd meg, ahogyan a kampányban ígérték. Magyar Péter ugyanis egy korábbi interjúban arról beszélt: szeretné, ha már az idei utolsó negyedévben, azaz október és december között kifizetnék az első tételt. Ez tehát nem történik meg. Ráadásul az eredeti ígéret arról szólt, hogy a 250 ezernél kisebb nyugdíjúak évi 200 ezer forinthoz jutnak így, a félmilliónál alacsonyabb összegű ellátást kapók pedig 100 ezer forinthoz. Az 500 ezernél nagyobb havi juttatásban részesülők nem kapnak semmit. Az ígért összegek azonban csak 2030-ra érkeznek meg a nyugdíjasokhoz a maguk teljességében.

Leszámítva a félmillió forint feletti nyugdíjúakat, ők pontosan azt kapják, amit a Tisza a kampányban ígért – semmit.

Hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártya 90 milliárdot áldoz jövőre a kormány, vagyis 65 milliárddal kevesebbet, mintha kifizette volna a 14. havi nyugdíj második részletét.

Vagyonadóból finanszíroznák az szja-csökkentést

A Telexnek a miniszterelnök beszélt arról, hogy az egymilliárd forint feletti vagyonokra 1 százalékos, a százmilliárd forintot meghaladó vagyonokra pedig 1,5 százalékos vagyonadót vetnek ki. Az intézkedés a miniszterelnök becslése szerint mintegy tízezer embert érinthet és arra is figyelmeztetett, hogy a NAV a 2025-ös eredményeket is vizsgálni fogja. Az új adóból kétszázmilliárdot remél a kormány.

Marad a rezsicsökkentés, emelkedik a reklámadó

A miniszterelnök szerint a jelenlegi világpiaci körülmények között nem merülhet fel a rezsicsökkentés kivezetése, noha annak fenntartása 1165 milliárd forintba kerül a költségvetésnek. A Wekerle Plusz Program keretében 2030-ig 120 ezer család otthonának energetikai korszerűsítésével mérsékelnék a rezsiköltségeket.

A reklámadót ugyanakkor 3,5 százalékra emelnék, és azt a nagy technológiai vállalatokra, köztük a Metára, a TikTokra és a Google-re is kiterjesztenék. A kabinet 13 milliárd forintos bevétellel számol.

Egy év alatt készülhet el az új alkotmány

Magyar Péter az alkotmányozás menetrendjéről is beszélt.

A folyamat kereteit meghatározó törvényjavaslatot hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek, az új alkotmány kidolgozása pedig az ősz végén vagy a tél elején kezdődhet. A miniszterelnök nagyjából egy évet szán az új alaptörvény elfogadására, amelyet népszavazással is megerősítenének. Az új választási törvény kidolgozása ezt követően indulhat. A kormányfő arányosabb választási rendszert szeretne, és a kétfordulós választás lehetőségét, valamint a pártfinanszírozás szabályait is felülvizsgálnák.